Interjú

Interjú Ilodigwe Emmanuel afrikai szalézi szerzetessel
„Az életben nem az a legfontosabb, hogy milyen magas szintre érsz el, hanem hogy tudsz-e igent mondani Istennek, amikor hív valamire.” – fogalmazott Ilodigwe Emmanuel szalézi szerzetes, aki Nigériából érkezett Magyarországra, hogy fiatalokat vezessen a hit felé. Nyitott és derűs személyiségét mi sem írná le jobban, mint hogy az interjú végeztével mosolyogva megkérdezte tőlem, én hogy vagyok, imádkozhat-e értem. Emmanuellel beszélgettünk a missziója legszebb és legnehezebb részeiről, a szaléziak gondolkodásmódjáról, az evangélium megéléséről a mindennapokban, és arról, miért szavalt magyarul verset március 15-én.
Beszélgetés Kovalcsik Cirill ezüstmisés ferencessel
Kovalcsik Cirill OFM áprilisban ünnepelte pappá szentelésének 25. évfordulóját és azt is, hogy bő félévi kórházi tartózkodás után visszatérhetett a templomba, a szentendrei Ferences Gimnázium katedrájára és az érsekújvári ferences plébánia közösségébe is. Amputálni kellett az egyik lábát. Most így szolgál, így éli meg a papságát és a tanárságát – műlábbal és igaz szívvel.
Ünnepi interjú Fazakas Z. Márton csornai apáttal
Életünk nem a semmibe torkollik, hiszen az örök életre vagyunk elhívva – mondta a Zala Megyei Hírportálnak adott ünnepi interjújában Fazakas Z. Márton csornai apát, premontrei prépost-prelátus, aki a 800 éves türjei templom megújítása kapcsán is a feltámadásról beszélt.
Szívvel-lélekkel Istennel, partnerségben az emberekkel
Tornya Erika RSCJ, Sacré Cœur nővérrel budai rendházukban beszélgetett Prokopp Katalin, mely egyben lelkiségi központ is, és ahol jelenleg négyen alkotnak egy közösséget. Arról a karizmáról és a lelki családról, a Szent Szív Társaságról faggatta, amelybe az ő sokszínű élete és tevékenysége illeszkedik.
A magyar szerzetesség hangja

Interjú Bagyinszki Ágostonnal, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektorhelyettesével 

Két jó barát – egy személyben

A legtöbben Esterházy János mártír politikus boldoggá avatási ügyének posztulátoraként ismerik a lengyel-litván vegyes családban született, ma Egerben élő Pawel Cebula minorita szerzetespapot. Lépteit, visszatekintve úgy látja, közös szentjeink irányították.

Nagyböjtben a saját feltámadásunkra is készülünk

Szkaliczki Örs ciszterci szerzetessel, a Budai Ciszterci Szent Imre templom plébánosával beszélgetett Ungvári Ildikó a nagyböjt lényegéről, és arról, hogy hogyan élhetjük meg minél mélyebben ezt az időszakot.

Barsi Balázs atyánál jártunk

Másfél hete Szécsényben voltunk, hogy a ferences kolostorban Barsi Balázs atyával találkozzunk, és interjút készítsünk vele a húsvéti szám címlapjára. Kivételes pár óra volt, készülés a nagyböjtre, megmerítkezés mélységben, magasságban. A ködös, nyálkás, szürke reggelen kívül rekedt minden, ami félelmetes és kopár, bent virágzó citromfa, forró kávé és remény várt ránk. Pár nap múlva kitört a háború. Hirtelen nagyon távolinak tűnt a kolostor világa. Vörösmarty sora járt a fejemben: „Mély csend lön, mint szokott a vész előtt…”

Istennek szentelt élet az „átkos rendszerben”

A szerzetesek sokak számára két lábon járó bizonyítékai annak, hogy Isten létezik, és kapcsolatba lehet lépni vele. Különben semmi értelme nem lenne annak, hogy felnőtt, intelligens emberek „fura ruhában” járnak, és döntéseiket egy láthatatlan lényhez igazítják. De mi történik, ha tilos a hivatásukat „szabályosan” megélni? A kommunista rendszerben sokan nem élhettek közösségben, titkolózniuk kellett. Hogyan lehet ilyen körülmények között hűségesnek maradni Jézushoz?

Szabó Katalint, a Szociális Testvérek szerzetesrend tagját a hivatásáról és a rendszerváltozás előtti közösségi életről kérdezte Elekné Fábián Krisztina.