Sergio Tellan testvér épp munkásokkal beszél telefonon, amikor megérkezünk a máriabesnyői kegytemplomhoz. Szívélyesen körbevezet bennünket a rendházban, még olyan helyekre is bepillantást nyerhetünk, amit a kíváncsi szemek elől elzárnak, a szerzetesek lakrészébe azonban mi sem mehetünk be. Elmeséli, hogy rendtársai közül Virth József magyar, Augustin Dogaru moldovai csángó, Patay Jakubrafael pedig szlovák származású, egymással viszont magyarul beszélgetnek. Általában hat és hét óra között kelnek, naponta háromszor közösen imádkoznak, és az étkezések is közösek. Hangsúlyozza, hogy nem az a fontos, ki mihez ért, hanem az, hogy megosszák egymás között a feladatokat, éppen ezért nincs köztük főnök, mindenki egyenrangú, vagyis testvérei egymásnak.
Jézus azt mondta: »az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem, hogy ő szolgáljon«, ezért nekünk szolgálnunk kell Isten népét képességeink szerint, és meg kell osztanunk az emberekkel az Úr irgalmasságát – mutat rá a szerzetes a kapucinusok hivatására, amiben két elődjük, pietralcinai Szent Pio és Mandić Szent Lipót élete ad példát számukra.
Ha megtapasztaltam Isten irgalmasságát, akkor egyszerűen meg tudom osztani másokkal, máskor pedig csak a gyengeségemet tudom megosztani az emberekkel – mondja szerényen Sergio testvér, kiemelve, milyen fontos a kapcsolat Jézussal, mert az imádságban megkaphatjuk Isten Szentlelkét.
Sergio Tellan nemcsak külsőleg hasonlít Pio atyára, hanem származásában is, ugyanis az olaszországi Velence környékén született, bár azt mondja, a hegyeket jobban szereti, mint a tengert. Beszél arról, hogy középiskolai tanulmányai elvégzése után teológus diplomát szerzett, majd 25 éven keresztül kispapokat tanított. 2007-ben még Velence plébánosaként tevékenykedett, amikor tartományfőnöke rendtársaival együtt válaszút elé állította: Görögország, Jeruzsálem és Magyarország közül kellett választania, ahol tovább szolgálhat – emlékszik vissza a most már magyarul is kiválóan beszélő szerzetes, aki saját bevallása szerint akkor még egy szót sem tudott nyelvünkön. A kommunikációval viszont nem volt problémája, mert az idősebbekkel németül, a fiatalabbakkal angolul beszélgetett. Mivel Budapesten az olasz közösség vezetője lett, ezért némileg tovább tartott neki a magyar nyelv elsajátítása – mondja.
Úgy gondoltam, hogy ha a gyerekek tudnak beszélni magyarul, nekem is menni fog – jelenti ki mosolyogva a kapucinus testvér, akit később egy magyar plébánia vezetőjévé neveztek ki, ami a nyelvtanulásban is segítette. Mesél arról is, hogy később a móri kapucinus kolostorban töltött három év után ismét visszatért a fővárosi olasz közösséghez. Ha én derűs vagyok, minden hely szép, mert Isten segít kapcsolatot teremteni mindenkivel – vallja a szerzetes, aki kitér arra is, hogy miután 2002-ben elhunyt a máriabesnyői tartományfőnök, a fiatal kapucinus testvéreknek el kellett költözniük a kegyhelyről.
Éveken keresztül dolgoztam azon, hogy a szerzetesek visszatérhessenek ide, de Isten nem engedte, és minden ajtó bezárult. Amikor felhagytam a tervezéssel, minden kapu kinyílt – emlékszik Sergio testvér. Amikor augusztus 1-jén visszatértek, kitakarították a helyiségeket és elkezdték a szolgálatot, illetve megszervezték a Nagyboldogasszony- és a Kisboldogasszony-napi búcsút is, hiszen a kapucinusok életében is fontos szerepet tölt be a Szűzanya, akinek az élete szintén szolgálat volt – részletezi.
Nekünk a szolgálat a karizmánk, mert Isten Szűz Márián keresztül bemutatja nekünk, hogyan tudunk találkozni Jézussal és szolgálni őt a testvérekben. Ezért próbálunk minden zarándokot befogadni és nagy igény van a gyónásra is, tehát sok a munkánk, de hálát adunk Istennek, mert a fáradtság mellett ott az öröm is, hiszen a híveken keresztül bennünket is megáld és csodákat tesz – mondja a szerzetes, aki társaival együtt bízik abban, hogy jövőre Indonéziából és Fehéroroszországból is érkezik majd hozzájuk két újabb kapucinus testvér, hogy a gyermekes családoknak, az időseknek és a többi korosztálynak is lelki vezetést nyújthassanak.
A kisebb testvérek rendjét Assisi Szent Ferenc alapította, és 1223-ben kapott pápai megerősítést. A kapucinus rend az obszerváns ferences és a minorita renddel együtt Assisi Szent Ferenc első rendjét alkotta, majd 1529-ben Matteo da Bascio elindította a reform ág kialakulását, és végül 1619-ben lett hivatalosan is önálló szerzetesrend. Magyarországon Budán, Tatán, Móron és Máriabesnyőn található rendházuk. A korabeli iratok szerint IV. Béla király 1249-ben adományozta Besnyő községet a hatvani premontrei rendnek, de a vidék a török időkben teljesen lakatlanná, a temploma pedig rommá vált. Az 1750-es években a vidék grófja Grassalkovich Antal, az ország leggazdagabb földesurainak egyike lett. Háromszor nősült, mert első és második felesége is hét-hét év házasság után meghalt. Harmadik felsége, Klobusitzky Terézia szintén hétévi házasság után betegedett meg, ezért a gróf fogadalmat tett, ha az asszony meggyógyul, templomot épít a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. A felesége meggyógyult, de ő nem építette meg a templomot, mert nem tudta, Isten hova szeretné azt. 1758-ban a hatvani birtokuk felől jöttek a négylovas hintójukkal, amikor a lovak megbokrosodtak és az utasok életveszélybe kerültek, ezért fohászkodni kezdtek, és a lovak megálltak. Amikor az utasok kiszálltak, észrevették a fákkal benőtt templomromot, és a gróf elhatározta, hogy Máriabesnyőn egy Loreto-kápolnát építtet. Kérésére két stájerországi kapucinus gyalog hozta el a loretói kegyszobor cédrusfából készült másolatát, ami most is az oltáron található. Az építkezésen dolgozó Fidler János gödöllői kőművessegédnek álmában egy nő megjelent, aki azt mondta, hogy az oltár romjainál találni fog valamit. Másnap, 1759. április. 19-én egy társával egy nagy kőlapot találtak, ami alatt egy kis, elefántcsontból készült Szűz Mária szobor volt. A kápolna 1761. augusztus 14-re elkészült, a grófné ott imádkozott, és a helyiek közül is egyre többen keresték fel, majd megtörténtek az első imameghallgatások is. A hívők száma annyira megnövekedett, hogy 1771. március 17-én a templomot is felszentelték. A hatvani kapucinusok is akkor telepedtek le Máriabesnyőn, ami a 20. században az ország második leglátogatottabb Mária-kegyhelyévé vált. A kapucinusok 1912-ben, majd harminc évvel később is felújították a templomot, de 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatásakor el kellett hagyniuk a kegyhelyet. 1989. augusztus 15-én ugyan visszatértek, de 2002-ben ismét elnéptelenedett a rendház, ahova idén augusztus 1-jén tértek vissza újra a kapucinusok.
Forrás és fotó: magyarnemzet.hu
