Interjú

A szerzetesek sokak számára két lábon járó bizonyítékai annak, hogy Isten létezik, és kapcsolatba lehet lépni vele. Különben semmi értelme nem lenne annak, hogy felnőtt, intelligens emberek „fura ruhában” járnak, és döntéseiket egy láthatatlan lényhez igazítják. De mi történik, ha tilos a hivatásukat „szabályosan” megélni? A kommunista rendszerben sokan nem élhettek közösségben, titkolózniuk kellett. Hogyan lehet ilyen körülmények között hűségesnek maradni Jézushoz?

Szabó Katalint, a Szociális Testvérek szerzetesrend tagját a hivatásáról és a rendszerváltozás előtti közösségi életről kérdezte Elekné Fábián Krisztina.

A Parma fidei – Hit pajzsa díjat minden évben egy-egy olyan papnak vagy szerzetesnek ítélik oda, aki a kommunista diktatúra idején is hűséges maradt a hitéhez, magyarságához. Az idei év egyik díjazottja a 92 éves Kontra Éva testvér, a Magyarok Nagyasszonya Társaság volt elöljárója. Vele beszélgetett Bodnár Dániel.

A Boldogasszony Iskolanővérek Magyar Tartománya tavaly június 30-án Debrecenben megválasztotta új vezetését. A távozó Lobmayer M. Judit helyett a következő négy esztendőre Ivanics M. Andrea nővér lett a tartományfőnöknő. Vele beszélgetett Bodnár Dániel.

Versegi Beáta-Mária nővér a Nyolc Boldogság Közösség tagja, teológus, keresztény antropológus, szupervizor, coach. Számos egyetemi képzés oktatójaként és könyveiről is sokan ismerik. Életútja során megtapasztalta a mélységet és a vargabetűket is, de ötvenedik születésnapjára, mely február 4-én van, az életeseményekből összeállt a kép: kirajzolódtak az összefüggések, értelmet nyertek a részletek. Vámossy Erszébet beszélgetett Beáta nővérrel.

Harmath Károly újvidéki ferences atyát a legtöbben az Agapé Kiadó alapítójaként, illetve a Lurkóházak atyjaként ismerik. Most az életéről mesélt nekünk, megtudhattuk, hogy a háborúk és a politikai döntések hogyan alakítottak országhatárokat és sorsokat. Történetéből kiviláglik a derűs, a jót szüntelenül tenni akaró ferences lelkület, amelyen semmi sem változtathat.

Fecske Orsolya szociális testvér rendkívül sokoldalú alkotó: oltár- és táblaképeket, falfestményeket, üvegablakokat, mozaikokat és grafikákat készít, felnőtteknek és gyermekeknek szóló könyveket, hittankönyveket illusztrál. Budapesten, a Szociális Testvérek Társaságának hűvösvölgyi központi házában beszélgetett Bodnár Dániel.

A józan ész tekintélyére hivatkozni manapság is gyakori, akárcsak a 17. század Franciaországában. De megbízhatunk-e minden esetben a rációban? Szent Benedek a diszkréció erényére hívja fel a figyelmünket, melynek gyakorlása nagyban különbözik a józan ész vezetésére bízott élettől - állítja Baán Izsák OSB, bakonybéli perjel, a Szent Mauríciusz Monostor vezetője.

„Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában” – olvasható Lukács evangéliumában. Bár a karácsony értelmezése sok változáson ment át az évszázadokon keresztül, az üzenet ugyanaz maradt. Farkas István (Lupus atya) piarista szerzetessel beszélgetett a vasarnap.hu várakozásról, felkészülésről, karácsony üzenetéről és a keresztény értékekről.

„A télre készülő természetben körülöttem egyre nagyobb a csöndesség. Keresem a belső csendet, s ahogy elmélyül bennem, szólni kezd Isten. Ha benne maradok, behív a csendjébe, ahol a szavakon túl közelít az emberhez” – avat be tapasztalatába Baán Izsák OSB. A bakonybéli bencés perjellel közösségük adventjéről és karácsonyáról beszélgetett Trauttwein Éva.

Nagy Bálint a közelmúltban leginkább a Jezsuita futás nevű program ­arcaként szerepelt a nyilvánosságban: melegítőbe bújt, és a felhívásra jelentkezve százhúsz fővel együtt teljesítette a Makkosmária és Pasarét közötti 12,5 kilométeres távot. És persze az sem mellékes, hogy korábban ­fekete övet szerzett aikidóban. Karácsony közeledtével arra is kíváncsi volt a Magyar Nemzet szerkesztősége, hogyan készül az ünnepre.