Az élet minden területén tapasztaljuk, hogy a párbeszéd helyett vagdalkozás, az egymás megértésének szándéka helyett a másik ledorongolása folyik - sokszor nyomdafestéket nem tűrő szavakkal. Az amazóniai szinódus kapcsán is sokan sokféle módon nyilvánítottak véleményt, nem mindig nyitottan az együtt gondolkodásra. Lukács László piarista szerzetessel, a Vigilia főszerkesztőjével beszélgetünk.
Interjú
Jézus Társasága – azaz a jezsuiták: az egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendjének Mária utcai templomát Horváth Árpád igazgatja, mégpedig rendkívül nagy sikerrel. Egy átlagos hétvégén legalább 1500-an fordulnak meg a belvárosi templomban, többségük fiatal. Beszélgetés a jezsuita szellemiségről, arról hogy vajon liberálisok-e, Ferenc pápáról, cölibátusról – és a mai fiatalokról!
„Úgy éreztük, most egy templom van a Duna közepén!” – szerzetesek visszaemlékezése az 1938-as Eucharisztikus Kongresszusra
A magyarországi szerzetesek közül több mint húszan idézik fel gyerekkori emlékeiket – akad köztük, aki 5 éves korára emlékszik vissza, egyik nővér pedig már érettségire készült 1938 májusában. Többen a fővárostól távol éltek akkor és csak rádión keresztül hallgatták a kongresszus eseményeit, sokan pedig személyesen részt tudtak venni a budapesti ünnepen. Ugyanannak a történelmi eseménynek rengeteg színét, árnyalatát hozzák elénk.
Sorozatunk első részében Nemeshegyi Péter jezsuita atya mesél nekünk, aki 80 év távlatából is precíz pontossággal emlékszik az őt akkor megragadó eseményekre.
Pedro Aguado piarista rendfőnök 11-étől 30-áig kánoni vizitációt tartott a piarista rend magyar és romániai tartományában. A magyar tartományban kétévente megrendezett piarista pedagógiai napok alatt, október 25-én válaszolt szerkesztőségünk kérdéseire.
Az oltár és az emberek szolgálatában
Második beszélgetőtársam Lukács Gábor Imre premontrei szerzetespap volt, aki a Gödöllői Premontrei Apátság tagja.
A nevelés, mint eucharisztikus tett
Első beszélgetőtársam Ulrik M. Monika SSND nővér volt, a Boldogasszony Iskolanővérek szerzetesrend tagja.
Szeptember 1-jével a pannonhalmi főapát Baán Izsákot nevezte ki a bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor perjelének. Halmos Ábel tizenkét éven át vezette a közösséget, amelynek létszáma háromról nyolc főre nőtt, a monostor és a templom a liturgia és a közös élet méltó terévé vált. A bencés testvérekkel Varró Szilvia a közösségről beszélgetett.
Versegi Beáta-Mária, a Nyolc Boldogság Közösség szerzetese, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus oktatási referense tartott katekézist a zarándokoknak az Eucharisztiáról államalapításunk ünnepén, augusztus 20-án Budapesten, a Szent István-bazilika előtt bemutatott ünnepi szentmise előtt. A tanítást az alábbiakban olvashatják.
Végéhez közeledik a Boldogasszony Iskolanővérek jubileumi tanéve. Az alábbi rövidfilm is ez év folyamán született.
Életem első fele a létező szocializmus idejére esett, amikor a vallás elsorvasztása, a templom falai közé történő visszaszorítása volt a cél. Fel sem merült, hogy keresztény hitemnek, ill. a hitnek általában közvetlen hatása lehet a közéletre.