Lelkiség

Image
XIV. Leó hétfőn fogadott több női szerzetesi delegációt, akik a jubileumra érkeztek, illetve a napokban tartják nagykáptalanjukat Rómában, köztük az Isten Szeretet Leányai, a Nagy Szent Bazil rend tagjai. Kövessék Szent Ágoston, Szent Bazil és Szent Ferenc példáját, akik a szolgálat új útjait érlelték meg, főként a gyermekek, szegények, árvák, migránsok, idősek és betegek javára.
Image
Az Erdélyi Ferences Rendtartomány három testvére – köztük jómagam is – 2006 júliusában az esztelneki kolostorunkban négyhetes lelkigyakorlat keretében örökfogadalomra készült, amely a csend, az ima és a testvéri beszélgetések ideje volt. A lelkigyakorlat egyik momentumaként lehetőségünk volt személyes beszélgetésre az akkori tartományfőnökkel, Páll Leó testvérrel. A beszélgetés során szóba került egy látszólag egyszerű, mégis mély kérdés: ha a hármas szerzetesi fogadalmat, az evangéliumi tanácsokat – szegénység, tisztaság, engedelmesség – sorrendbe kell állítani, melyiket tenném az első helyre?
Image
Hogyan is definiálhatnánk, hogyan írhatnánk körül a szegénységet úgy, hogy az ne a nehézségeket, a nyomort helyezze a középpontba? Ahhoz, hogy a kifejezésnek más, mély és értékes értelmet adjunk, Jézuson keresztül kell bemutatnunk, így megismerhetjük azt a szegénységet, amely gazdaggá tesz. Mondjuk ki bátran: Jézus nélkül nem lehet a szegénységet értelmezni! Lócskai Mária Kinga ferences szegénygondozó nővér erről szóló gondolatait olvashatjuk az alábbiakban.
Image
Nemrégiben megismerkedtem valakivel, aki az első néhány általános ismerkedési mondat után visszakérdezett: „Akkor ti irgalmas nővérek vagytok?” Röviden csak ennyit válaszoltam: „Gondolom…” Mármost, a nevünk az, de tényleg azok vagyunk? Ki az illetékes ennek eldöntésében? Mi magunk? Az emberek? Vagy Valaki Más? A Valaki Máshoz viszonyítva mit ér az én irgalmasságom, ha azt az emberek vagy én állítom magamról? Mindenképpen csak részesedés lehet az ő irgalmasságából, aki felkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt.
Image

Kifejezetten nagyböjti időre vonatkozó tapasztalatról nem igazán beszélhetek. Inkább úgy mondanám, hogy a jézusi Negyvennap tapasztalata lassan-lassan beleépül az életembe, valóság lesz az életemben; nem azáltal, hogy a pusztában megkísértett Jézust elképzelem, vagy elgondolom magam mellett, hanem azáltal, hogy Őbenne vágyom élni, engedem, hogy jelenléte jelen legyen bennem. Tehát nem kell Őt elképzelni!

Image
„Talán épp kilátástalannak éled meg a helyzeted, de mielőtt feladnád, imádkozz! Lehet, hogy eddig saját erőből próbálkoztál, de most ideje Istenre támaszkodni, így más szemmel fogod a dolgokat látni.” Ilodigwe Emmanuel, Nigériából származó szalézi szerzetes lélekemelő írását osztotta meg a 777 blog veletek.
Image
A közelmúltban rövid portréfilmek készültek magyarországi szerzetesekről. A Szent Ágoston-i „Szeress, és így tégy, amit tenni akarsz…” gondolat ihlette tízrészes sorozat valamilyen szabadidős tevékenységen keresztül mutat be egy-egy szerzetest; Egy perc szerzetes címmel pedig rövid elmélkedéseket hallgathatunk meg a YouTube-on, ahova kétheti váltásban kerülnek fel a két új sorozat részei.
Image
Alázat újratöltve, avagy a teljes belső szabadság útja, mely tartósan megmaradó békéhez és derűhöz vezet- Baán Izsák bencés perjel írása a Szív jezsuita magazinban.
Image
A napokban elhunyt Mustó Péter jezsuita szerzetesre, népszerű lelkivezetőre és lelki íróra „Megszereted, ami a tiéd” c. könyvéből idézve emlékezett Prokopp Katalin. Gondolatok Istenről és emberről, életről és halálról.
Image

A minket övező krízisek, bizonytalanság közepette sokan kerülünk új, szokatlan, sokszor bizony nehéz szituációkba. Ilyenkor különösen fontos lehet elcsendesedni és meghallgatni: mit üzen számomra a Lélek? Pünkösd közeledtével olvassátok szeretettel Andrea nővér írását az iskolanővérek blogján!