Lelkiség

Az Erdélyi Ferences Rendtartomány három testvére – köztük jómagam is – 2006 júliusában az esztelneki kolostorunkban négyhetes lelkigyakorlat keretében örökfogadalomra készült, amely a csend, az ima és a testvéri beszélgetések ideje volt. A lelkigyakorlat egyik momentumaként lehetőségünk volt személyes beszélgetésre az akkori tartományfőnökkel, Páll Leó testvérrel. A beszélgetés során szóba került egy látszólag egyszerű, mégis mély kérdés: ha a hármas szerzetesi fogadalmat, az evangéliumi tanácsokat – szegénység, tisztaság, engedelmesség – sorrendbe kell állítani, melyiket tenném az első helyre?

Baán Izsák bencés szerzetes, a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor elöljárója, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola oktatója a Szentírás imádságos olvasásáról, a lectio divináról szóló képzési napot vezetett május 29-én Budapesten a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) irodaházában.

Hogyan is definiálhatnánk, hogyan írhatnánk körül a szegénységet úgy, hogy az ne a nehézségeket, a nyomort helyezze a középpontba? Ahhoz, hogy a kifejezésnek más, mély és értékes értelmet adjunk, Jézuson keresztül kell bemutatnunk, így megismerhetjük azt a szegénységet, amely gazdaggá tesz. Mondjuk ki bátran: Jézus nélkül nem lehet a szegénységet értelmezni! Lócskai Mária Kinga ferences szegénygondozó nővér erről szóló gondolatait olvashatjuk az alábbiakban.

Nemrégiben megismerkedtem valakivel, aki az első néhány általános ismerkedési mondat után visszakérdezett: „Akkor ti irgalmas nővérek vagytok?” Röviden csak ennyit válaszoltam: „Gondolom…” Mármost, a nevünk az, de tényleg azok vagyunk? Ki az illetékes ennek eldöntésében? Mi magunk? Az emberek? Vagy Valaki Más? A Valaki Máshoz viszonyítva mit ér az én irgalmasságom, ha azt az emberek vagy én állítom magamról? Mindenképpen csak részesedés lehet az ő irgalmasságából, aki felkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt.

Április 4-én pénteken reggel kilenc órakor tartotta meg Roberto Pasolini kapucinus atya, a Pápai Ház szónoka a VI. Pál aulában harmadik nagyböjti prédikációját a „Krisztusban lehorgonyozva. Az új élet reményében gyökerezve és megalapozódva” átfogó nagy téma körében. A Római Kúria tagjai előtt tartott beszédében a szónok a feltámadás különleges vonására emlékeztetett: Jézus nagy mértéktelességgel és örömteli szerénységgel mutatkozik meg övéinek.

„Talán épp kilátástalannak éled meg a helyzeted, de mielőtt feladnád, imádkozz! Lehet, hogy eddig saját erőből próbálkoztál, de most ideje Istenre támaszkodni, így más szemmel fogod a dolgokat látni.” Ilodigwe Emmanuel, Nigériából származó szalézi szerzetes lélekemelő írását osztotta meg a 777 blog veletek.

A közelmúltban rövid portréfilmek készültek magyarországi szerzetesekről. A Szent Ágoston-i „Szeress, és így tégy, amit tenni akarsz…” gondolat ihlette tízrészes sorozat valamilyen szabadidős tevékenységen keresztül mutat be egy-egy szerzetest; Egy perc szerzetes címmel pedig rövid elmélkedéseket hallgathatunk meg a YouTube-on, ahova kétheti váltásban kerülnek fel a két új sorozat részei.

Alázat újratöltve, avagy a teljes belső szabadság útja, mely tartósan megmaradó békéhez és derűhöz vezet- Baán Izsák bencés perjel írása a Szív jezsuita magazinban.

A napokban elhunyt Mustó Péter jezsuita szerzetesre, népszerű lelkivezetőre és lelki íróra „Megszereted, ami a tiéd” c. könyvéből idézve emlékezett Prokopp Katalin. Gondolatok Istenről és emberről, életről és halálról.