Ugrás a tartalomra
rólunk és tőlünk Hazai
2020. október 19. 17:00
Szombathely

Szombathelyi megemlékezés a 70 évvel ezelőtt történtekre

Szomorú évfordulóra emlékezik ebben az évben egyházunk. 70 éve, 1950 nyarán hurcolták el a magyarországi szerzeteseket kolostoraikból. A kommunista államhatalom ezzel a lépéssel is igyekezett legnagyobb ellenségét, a Katolikus Egyházat megtörni hazánkban. A Szombathelyi Egyházmegyét is nagy veszteség érte, hiszen több mint 700 szerzetest távolítottak el addigi szolgálati helyeikről. Az évfordulóra emlékeztek Szombathelyen október 19-én. 

A szerzetesek elhurcolásával, majd működésük korlátozásával, megszüntetésével óriási csapás érte a magyar társadalmat. Nem csak fizikailag tűntek el a hétköznapokból az addig a falvakat, városokat járó szerzetesek, hanem velük együtt a legtöbb esetben szellemi, anyagi kincseik is elvesztek, megsemmisültek, nem beszélve az embereket ért lelki szenvedésekről. Pótolhatatlan a veszteség. 

Köszöntőjében Székely János felidézte egy 1981-es lengyelországi útjának élményét, amikor szerzetesekkel találkozott. Az ő jelenlétük Isten országát hozta el a városba, mondta a megyéspüspök. Mindegyik szerzetesrend a Szentlélek különleges ajándéka az egyháznak, hangsúlyozta. A szerzetesben Isten létezése kézzelfogható valósággá válik. Felidézte gyermekkorát, a templomot ahová járt, és ahol szerzetesek vették körül, ám ezt csak kevesen tudták. A mai nap nem csak egy megemlékezés egy fájdalmas eseményről, hanem hála és ünnep is egyben. A kommunista diktatúra sok szenvedést, fájdalmat, kárt tett, de az egyházat nem tudta elpusztítani, ahogy a szerzetesrendeket sem. A történelem ura Isten, a Bárány, akit megöltek, de mégis él. A szerzetesrendek átélték ezt a húsvéti győzelmet, mondta Székely János, akinek köszöntőjét meghallgathatják a csatolmányban. 

A II. világháború után a kommunista párt minden eszközt megragadott, hogy a hatalmat megszerezze: leszámoltak politikai ellenfeleikkel. Miután ez sikerült nekik, következtek az egyházak, köztük is a legnagyobb ellenfél a Magyar Katolikus Egyház. Az iskolák államosítása, a Mindszenty-per már azt mutatta, hogy az egyházon, a papokon, szerzeteseken, a híveken a sor. Az állam lépését az is motíválta, hogy megállapodásra bírja a Katolikus Egyházat. A szerzetesek elhurcolása ennek a nyomásgyakorlásnak a része volt.

A Szombathelyi Egyházmegyében 1947-es adatok alapján 25 női - és férfi szerzetesrend, szerzetesi közösség működött, több mint 730 szerzetes élt ezekben a közösségekben, mondta Rétfalvi Balázs. Igen, jól olvasták. 25 szerzetesi közösség. Ezt a virágzó állapotot szűntette meg az elhurcolás 1950 nyarán. A tagokat internálótáborba szállították. Ez az akció már hatott, és 1950. augusztus 30-án megkötötték a megállapodást a Katolikus Egyházzal. Beszűkítették a finanszírozást, a szerzetesrendek működését betiltották. Mindössze 8 gimnázium maradhatott a szerzetesek irányítása alatt, annyi rendtaggal, amennyivel az oktatást működtették, mondta Rétfalvi Balázs. (Előadását megtalálják a csatolmányban.)

Zágorhidi Czigány Balázs a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény vezetője a martinus.hu-nak adott interjújában kiemelte: nem csak a Szombathelyi Egyházmegyét érte nagy veszteség a domonokos rend feloszlatásával, hanem a rendet is. Hiszen a rend török idők utáni tevékenységének bölcsője Szombathely volt, ami mellett jelentős központ volt még Vasvár is. A renden belül Nyugat-Dunántúl szerepe tovább erősödött, amikor Kőszegen megkezdték működésüket a domonkos nővérek. A domonkos rendi adatok szerint 1948-ban 23 férfi szerzetes, valamint 174 női szerzetes szolgált Vas megyében. Munkájukat 275 világi harmadrendi segítette. Zágorhidi Czigány Balázs is utalt rá: a szétszóratással óriási szellemi, kulturális veszteség is érte nem csak a domonkos rendet, hanem valamennyi szerzetesi közösséget. Könyveik sok esetben raktárakban végezték, amelyek feldolgozása a rendszerváltásig sem történt meg. Ahol előrelátóak voltak, mint pl. Sopronban, ott védett helyre menekítették a könyveket, akár a templomok tornyába is. (Dr. Zágorhidi Czigány Balázs előadását meghallgathatják a csatolmányban.)

Az egyházmegyében Celldömölkön és Kőszegen éltek bencés szerzetesek, akik sorsáról Boros Zoltán a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár levéltárosa  tartott előadást. A világháború utáni virágzó vallási élet egyik szép példája, de egyben a kommunista állam és a katolikus egyház összeütközésének egyik terepe az 1948. szeptemberi celldömölki Mária búcsú volt. A helybeliek, és persze a zarándokok készültek rá, ezt tudta a karhatalom is. A várost lezárták, aki nem helybeli volt, kitoloncolták a településről. A körmenetet megtiltották. Ez az ünnep volt az egyik utolsó nagy esemény ahol Mindszenty bíborost hallhatták az emberek. A feloszlatás után – aki nem maradhatott a rend tagja – azok vagy lelkipásztorként szolgáltak tovább, vagy ha már ebbe a kvótába sem kerülhettek bele, akkor pl. kántorként. A tagok az őket ért sérelmeket, az életük további menetére súlyos következményekekkel bíró eseményeket kereszthordozásként élték meg, amelyet alázattal, bátorsággal viseltek, mondta a martinus-hu-nak Boros Zoltán. (Boros Zoltán előadása meghallgatható a csatolmányban.)

A megemlékezést szentmise követte. Szentbeszédében Brückner Ákos Előd Ocist. ciszterci szerzetestanár felidézte az 1950 nyarán átélt fájdalmas emlékeket. Fiatalként szembesült azzal, hogy egyik napról a másikra az életét addig meghatározó ciszter szerzeteseket elhurcolták. Édesapjával és másokkal együtt az internálótáborban is felkeresték a rend tagjait. 

Forrás és fotó: www.martinus.hu

Képek:

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Formanek Tamás szociális intézményi tanácsadó
Gáll Zsófia zarándoktábor szakmai vezető
Goreczky Tamás projekt koordinátor
Matolcsy János tanácsadó
Radnai Kinga munkatárs
Rudan Mária  gyermekvédelmi tanácsadó
Schumicky Mária NEK asszisztens
Virág Benedek zarándoktábor projektvezető

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Balogh Péter Piusz O.Praem

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41