A temesvári egyházmegyében lelki nappal, a papság, a megszentelt életet élők találkozójával ünnepelték a megszentelt élet világnapját január 31‑én a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban. Az ünnepi szentmisét Pál József Csaba megyés püspök mutatta be a temesvári piarista templomban Varga László kaposvári megyés püspök koncelebrálásával.
„A megszentelt élet napja, amelyet a közelgő február 2‑án ünnepelnek először, azt a célt szolgálja, hogy az egész egyház egyre jobban megbecsülje azoknak a férfiaknak és nőknek a tanúságtételét, akik az evangéliumi tanácsok vállalása által a Krisztushoz való szorosabb kötődést választották. Ugyanakkor alkalmat kíván adni a megszentelt személyeknek arra, hogy megújítsák elhatározásaikat és felfrissítsék odaadásukat az Úr iránt” – írta II. János Pál pápa 1997. január 6‑án a megszentelt személyekhez intézett üzenetében, az első megszentelt élet világnapja alkalmából, amelyet február 2‑ára, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére jelölt ki. II. János Pál pápa három indokot is felsorol e nap meghatározására: „Egy ilyen nap célja hármas: először is válaszol arra a belső szükségletre, hogy ünnepélyesebben dicsérjük az Urat, és hálát adjunk neki a megszentelt élet nagy ajándékáért, amely karizmáinak sokféleségével gazdagítja és derűssé teszi a keresztény közösséget. (…) Másodszor, ez a nap elő kívánja mozdítani a megszentelt élet megismerését és megbecsülését Isten egész népe körében. (…) A harmadik indok közvetlenül a megszentelt személyekre vonatkozik. Ők arra kapnak meghívást, hogy együtt ünnepeljék mindazokat a csodákat, amelyeket az Úr bennük végbevitt, hogy világosabb hittel fedezzék fel az isteni szépséget, amelyet a Lélek életformájukban szétsugároz, és hogy tudatára ébredjenek pótolhatatlan küldetésüknek az egyházban és a világban.”
A temesvári egyházmegyében hagyományosan lelki nappal, a papság, valamint a megszentelt életet élők találkozójával ünneplik a megszentelt élet világnapját az ehhez a dátumhoz legközelebb eső szombaton – idén január 31‑én. A találkozónak a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum adott otthont. A program 10 órakor ünnepi szentmisével kezdődött, amelyet Pál József Csaba megyés püspök mutatott be a temesvári piarista templomban a jelen lévő papok, szerzetesek és szerzetesnők részvételével, akik az egyházmegye szinte minden plébániájáról és közösségéből érkeztek. Koncelebrált Varga László kaposvári megyés püspök. A szentmise zenei szolgálatát Bajkai‑Fábián Róbert, a Szent György‑székesegyház orgonistája végezte.
Homíliájában Varga László püspök így fogalmazott: „A mai olvasmányban Szent Pál szavait hallottuk a filippieknek írt levélből: »Örüljetek az Úrban mindenkor!« Szent Pál apostol az egyik legfontosabb dologról ír: az örömről. Vajon felismerhető‑e ez az öröm a papok és a megszentelt személyek életében és magatartásában? Azt mondják, az örömhír hirdetői vagyunk. Vajon lehet‑e örömhírt hirdetni öröm nélkül? Assisi Szent Ferenc azt mondta követőinek, hogy nincs szükségük semmi másra, csak örömre, mert ez hitelesíti, hogy Krisztushoz tartoznak. Mi az örömünk forrása? Mivel a világ nagyobb hatást gyakorol a keresztényekre, mint a keresztények a világra – és mi, papok sem vagyunk kivételek –, rengeteg hangulatjavító szert fogyasztunk. De Jézus nem ezt jelölte meg az öröm forrásaként, és Szent Pál sem. Örömünk forrása a Szentháromságban való létünk.”
A szentmisén az egybegyűltek a Mi Atyánk imádságot az egyházmegye római katolikus papjai és hívei által beszélt hét nyelven imádkozták: magyarul, románul, németül, bolgárul, csehül, szlovákul és horvátul. A szentmise után a papok és a megszentelt életet élők a Gerhardinum dísztermében gyűltek össze, ahol a nap programja Varga László püspök előadásával folytatódott – valójában a főpásztor tanúságtételével a papi hivatásról, a napi ima fontosságáról, a sérült, megsebzett emberek (hajléktalanok, fogyatékkal élők, betegek) szolgálatáról, valamint az evangélium mindennapi megéléséről.
„Ha nem imádkozunk naponta, az erőnk forrása kiapad. Szomorú tapasztalat, hogy a különféle tevékenységek kedvéért lerövidül az imára szánt idő. Az ima kapcsolat az élő Atyával, nem pedig feladat, kötelesség. Ugyanez igaz a szentmisére is: azt kell élnünk, amit ünneplünk. Véleményem szerint imádkozni kell az életet és élni az imát. Gyakran olyan képet alkotunk Istenről, amilyen nekünk tetszik. Jó pap az, aki szépen prédikál, de nem mond zavaró dolgokat. »Plébános úr, mikor lesz már normális pap?« – kérdezték tőlem az egyik közösségben. »És milyen a normális pap?« – kérdeztem vissza. »A normális pap szép homíliákat mond, írókat és költőket idéz. De Ön mindig ezzel a Jézus Krisztussal nyaggat minket« – felelték. »Ha elkezdik a mindennapokban is megélni az evangéliumot, megígérem, hogy kevesebbet fogok Jézusról beszélni« – válaszoltam. Vajon a hívek, az emberek, akik templomba járnak, tudnak‑e beszélni Istenről? Vagy elfelejtettek tanúságot tenni róla? – mondta Varga László püspök, aki ezután bemutatta a kaposvári Szent Fausztina Irgalmasság Házában folyó tevékenységet, amely az imádság és a sérült, lelkileg megsebzett emberek támogatásának tere, valamint beszélt a 2025 őszén Határtalan öröm címmel a fogyatékkal élők számára szervezett szinódus tapasztalatairól is, amelynek célja az „akadálymentes egyház” megteremtése volt.
A találkozó a Családpasztorációs Iroda, a Felnőttpasztorációs Iroda, az Egyházmegyei Ifjúsági Központ és a Katekétikai Központ által egyházmegyei szinten szervezett közelgő események ismertetésével zárult. A záróimát követően a jelenlévőket szeretetvendégségre hívták a Gerhardinum étkezdéjébe.
Visszatérve a szentbeszéd bevezető gondolatához, a püspökség sajtóirodájának arra a kérdésére, miként lehet a hit örömét hangsúlyosabban közvetíteni a médiában, Varga László püspök így válaszolt: ,,Ahogy a papoknál és a szerzeteseknél fontos, hogy betöltse őket a Krisztussal való kapcsolat öröme, ugyanúgy a média munkatársainál is fontos, hogy betöltse őket az Istennel való személyes kapcsolatból fakadó információközlés. Másképpen fognak célba érni, mintha csupán egy ismeretanyagot adnak át a technika eszközeivel. Nagyon fontos az Istennel való személyes kapcsolat. Mi, papok is tudunk úgy prédikálni, hogy nem használunk nagy szavakat, de az üzenet átmegy, mert ahogyan mondjuk, az a Krisztussal való mély, személyes kapcsolatból fakad. Erre mindenki kapott meghívást, legyen családos, szerzetes vagy pap. Ez teszi mássá a szavainkat, az információkat, amiket továbbadunk.”
Forrás és fotó: a temesvári püspökség sajtóirodája/romkat