Jubiláns nővérek ünneplése

Az ünnepi szentmisét Berhidai Piusz, ferences provinciális mutatta be, akihez több lelkigyakorlat emléke fűzi a közösséget. 

„Vajon szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény?” (Mt 9,15) – hangzott az Evangéliumban. Piusz atya Jézusnak e mondatához fűzve megfogalmazta, hogy miközben a reménytelenség kísértése vesz bennünket körül, ne feledkezzünk meg róla, hogy az Eucharisztiában ma is velünk van Jézus. Éppen úgy figyel ránk, mint azokra az emberekre, akik között élt a földön. Amikor a bénának nem azt mondta, hogy „Gyógyulj meg!”, hanem azt, hogy „Bocsánatot nyertek bűneid”, akkor megmutatta, hogy mindenkit személyesen ismer, úgy ahogyan van. Ez a reményünk.

A prédikáció egy másik gondolatát, melyet a régi tömlő és új bor képéhez kapcsolt Piusz testvér, azóta is derűsen idézgetik a közösségben: A ferencesek nyolcadik szentsége az „Így szoktuk”. No, elmondhatjuk, hogy ebben a Boldogasszony Iskolanővérek hasonlítanak a ferencesekhez, hiszen bőven akadnak „Így szoktuk” helyzetek a közösségi életben is - néha kerékkötőként, máskor éppen a gördülékenység jegyében. A mostani ünnepen mindenképpen az utóbbi értelemben véve folyamodtak szép szokásaikhoz. Nagy szeretettel készültek személyes hangvételű köszöntésekkel, apró ajándékokkal, saját készítésű jubileumi gyertyákkal, virágdíszekkel. A már régebb óta énekelt kórusművek mellett újakat is tanultak Vera nővérüktől.

A szentáldozás után mindnyájan megújították fogadalmukat, és hálatelt szívvel énekelték el a mindig megható Suscipe me Domine imádságot és a Te Deumot.

Nagy öröm volt számukra az intenzív tanév fáradalmai után ismét együtt lenni nővértársaikkal Budapestről, Debrecenből, Szegedről, Makóról, az erdélyi és a délvidéki missziónkból.

Forrás és fotó: iskolanoverek.hu