normál

Ancilla nővér
1950-ben még közel 12 ezer férfi és női szerzetes élt Magyarországon, ám abban az évben egész történetük legnehezebb korszaka kezdődött meg. Az akkori, ateista ideológiára épülő pártállam veszélyt látott a szerzetesek hitről tanúságot tevő életmódjában, és társadalmilag károsnak ítélte a tevékenységüket. 1950 szeptemberében egy törvényerejű rendelet néhány elenyésző kivételtől eltekintve valamennyi szerzetesrend működési engedélyét megvonta. Az apácáknak is el kellett hagyniuk a kolostorok menedéket nyújtó falait, és egyik pillanatról a másikra szembe kellett nézniük a számukra különösen megnehezített világi élet kihívásaival.
Szerzetesi hivatásgondozók találkozója

 

A szerzetesi konferenciák szervezésében szeptember 9-én második alkalommal került megrendezésre a szerzetesi hivatásgondozók találkozója.  A Sapientia főiskola adott helyet a műhelymunkának Budapesten.

Ez alkalommal Tornya Erika RSCJ tartott lelkesítő előadást a hivatásgondozás teológiájáról, és néhány praktikus tapasztalatot is megosztott a hallgatókkal, akik személyesen és online kapcsolódtak be.

A tanulmányi délután során személyes beszélgetésekre, megosztásokra is sort került.

Az egység karizmájának egy magyar apostola: Mester Margit Mária
A Szentlélek minden korban karizmákat küld, hogy segítsen az adott körülmények között életre váltani a kereszténységet. A mi korunkban több emberen át is elültette a szívekbe az egység gondolatát. Az egyik közülük Mester Margit Mária, egy magyar szerzetes, aki 1906 és 1961 között élt, és megalapította az Unum közösséget.
25 éves fogadalmi évfordulót ünnepeltek a pálos nővérek
Augusztus 30-án 25 éves fogadalmi évfordulót ünnepeltek a pálos nővérek közösségében Erdőkürtön, a Magyarok Nagyasszonya Monostorban. Vas Mónika Mária Teréz nővér (a közösség elöljárója) 25 évvel ezelőtt tett fogadalmat a pálos nővérek közösségében. Egy ünnep mindig visszaemlékezés és hála Istennek, azért, amit végbevitt bennünk. Az ünnepi szentmisét Szenes István atya mutatta be.
„A neveléssel és oktatással egy emberibb világért”

Augusztus 23. és 25. között rendezték meg a Boldogasszony Iskolanővérek általános iskoláiban (a szegedi Karolina, a budapesti Patrona Hungariae, a debreceni Svetits és a makói Szignum), az alsó tagozaton nevelő-oktató kollégák nevelési konferenciáját.

Kettős papszentelést ünnepeltek a verbiták
Két, Indonéziából származó diakónust, Sudarman Aloysius Gonzaga és Klau Yulius verbita szerzeteseket szentelte pappá augusztus 27-én a főváros XXII. kerületében levő Baross Gábor-telepi Jézus Szíve-templomban Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök.
Örömlátogatás a nagykárolyi piarista nővéreknél
Ez a történet akkor kezdődött, amikor Molnár Lehel atya továbbította az egyetemi KM csoportok felé Bori nővér megkeresését, hogy a nagykárolyi gyermekotthonban szeretettel várnak nyárra olyan önkénteseket, akik segítenek a gyerekek körül.
A gyaloglás válaszokat hoz a kérdésekre
A középkortól kezdve a szent helyekre induló zarándoklatok mindig a lelki megtisztulás, vezeklés, külső és belső csendben való szemlélődés útjai, a személyes élet értelmét kereső utak voltak. Ez nem sokat változott az elmúlt századokban sem. Ma már sok zarándoklat ismert, köztük magyarországi útvonalak is, most pedig ismét elindult a Ferences Ifjúsági Zarándoklat. A közel 200 zarándok augusztus 14-én indult, és a Palócföld erdein, falvain átívelő utat bejárva augusztus 20-án, Szent István ünnepén érkezik meg a nemzeti kegyhelyre, Mátraverebély-Szentkútra. Szabó Péter ferences szerzetessel arról is beszélgetett Háver-Varga Mariann, mik a jellegzetességei az ilyen zarándokutaknak.
Szent István és a bencések
Homályba vész a magyar kereszténység kezdete, még a Szent Koronát hozó Asztrik püspök személyéről is alig tudunk valamit. Ami bizonyos: Európa több kolostorából érkezett bencés szerzetesek, élükön Adalbert és Gellért püspökkel, meghatározó szerepet játszottak a misszióban.