Ugrás a tartalomra
rólunk és tőlünk Hazai
2021. január 8. 13:30
Budapest

Titkos fogadalomból kinőtt különleges gyermekotthon

Mély fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk mindazokkal, akik szerették és ismerték, hogy Fehér Anna nővér, aki a Vakok Batthyány-Strattmann László Gyermekotthonának vezetőjeként évtizedek óta gondozta a látássérült gyermekeket, január 13-án hazatért megváltó Urához. Emléke örökké szívünkben él!
Fehér M. Anna gyógypedagógus, szerzetes nővér 1947-ben született Vértesacsán, ahonnan 1959-ben a családjával együtt Budapestre költöztek. Iskoláit – látássérültként – a Virányosi úti iskolában, majd a Táncsics Mihály Gimnáziumban végezte. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán tanult tovább, de egyházi kapcsolatai miatt kizárták, így diplomáját csak később, 1979-ben szerezhette meg. Pedagógusként hét évet dolgozott a Vakok Iskolájában, időközben titokban szerzetesi fogadalmat tett.
1977-ben indult el a Felsővízivárosi Szent Anna templomban a látássérültek lelki gondozása, melynek munkájába bekapcsolódott Fehér Anna is. Vezetésével 1982-ben alakult meg a látássérült gyermekek Szent Anna Otthona a Batthyány téren, azonban az alig száz négyzetméteres lakás hamarosan szűknek bizonyult. Az otthon 1989-ben költözött át a XII. kerület Mátyás király útja 29. szám alá. Itt alakult meg a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, amelyhez ma már óvoda és iskola is tartozik. Ide az országban egyedülálló módon mozgásszervi fogyatékossággal élő látássérült gyermekeket is befogadnak.
Kérjük Urunkat, hogy adja meg szolgálójának áldozatos életéért azt a jutalmat, amelyet az Őt szeretőknek készített! Nyugodjék békében!

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
 

Fehér Anna nemhogy szerzetesnővér, de még „csak” gyógypedagógus sem lehetett volna, ha az egyházüldöző Kádár-rezsimen múlik. Történetéről, életművéről: egy virágzó egyházi szociális intézményről szól ez a riport, beleértve a halmozottan sérült gyerekeket és a róluk szeretettel gondoskodókat. 2020. augusztus 19-én jelent meg Joó István írása a Mandiner hetilapban.

Régi és új svábhegyi villák között sziklaszilárdan áll a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvodája és Általános Iskolájának otthont adó épületegyüttes. Az irodájában beszélgetünk Anna nővérrel, egy szabályos arcú, mosolygós apácával. Nemcsak a külseje rendezett – fátyola, habitusa, azaz szerzetesi viselete –, hanem a lelke is. Titkos fogadalom útján még 1972-ben kötelezte el magát Jézus iránt, őt szolgálja földi hivatásával, a fogyatékos gyermekek és fiatalok gondozásával, oktatásával. Rendezett kívül-­belül a gyermekotthon is. Az a botor gondolat fut át rajtam, hogy milyen jó lehet itt, ebben a katolikus intézményben fogyatékos gyermeknek lenni… És mintha csak ezt fűzné tovább az intézményt igazgató Anna nővér is, ahogy az itt gondozott, sokszor egyszerre látás-, mozgás- és értelmi sérült gyerekekről beszél: „Magától értetődően fogadják el állapotukat, és pusztán már attól boldogok, ha szeretettel találkoznak. Ráadásul az ő üdvösségük jobban biztosítva van, mint a miénk. Egy kerekesszékes, gyengénlátó gondozottunk mondta egyszer: ha nem lenne mozgássérült, nem ismerte volna meg a Jóistent és a hitet.”

Fehér Anna az utolsó tagja a 17. században Aachenben alapított, Erzsébet-apácák nevű betegápoló szerzetesi közösség magyar tartományának. E női szerzetesrend novíciátusa hajdan ugyancsak a Svábhegyen volt, közel a gyermekotthonhoz. Az Alkony utcai hegyoldalt a két világháború között a nővérek birtokolták: tehenet, kecskét, baromfit tartottak, még az újpesti kórházat, fő munkaterületüket is onnan látták el élelemmel.

Anna nővér 1947-ben született, három évvel a szerzetesrendek feloszlatása előtt. 1950 a legsötétebb Rákosi-­korszakra esett, de döntse el az olvasó, vajon Kádár hatvanas-­hetvenes évekbeli Magyarországán mennyiben puhult fel az egyházüldözés. Az érettségi környékén Fehér Anna még az angolkisasszonyok között volt jelölt, a novicmesternő, Szappanos Ilka lakására járt fel, aki a szerzetesi hivatásra készítgette őt. Ebből lett a baj: 1967. december 12-én napközben rajtaütésszerűen házkutatást tartottak nála. Minden iratát elkobozták, majd fölmentek érte a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára, ahova járt, és a Gyorskocsi utcába szállították kihallgatásra. Bár sötétedés után elbocsátották, decembertől egészen 1968 húsvétjáig vissza-visszahívták hol a Gyorskocsiba, hol a Markóba további kihallgatásokra. Hamar egyértelmű lett, hogy a kedvesnővérrel folytatott négyszemközti beszélgetéseit lehallgatták, és magnóra vették. Vallatói fenyegették, ijesztgették, megmutatták neki a novicmesternőt a börtönben, bilincsek között. Ellene is izgatás és egyesülési joggal való visszaélés miatt indult eljárás – annak számított ugyanis a kommunista diktatúra alatt, ha valaki a szerzetesi közösséget újra akarta éleszteni. Anna nővér nem került börtönbe, ám a főiskoláról kirakták, sőt minden felsőoktatási intézményből kitiltották.

De ő nem adta fel, évente kérvényezte, hogy folytathassa tanulmányait. Fél évtizedbe telt, míg a főiskolai tanács elé került az ügye. „Ott ült a tanárok között a párttitkár is – idézi fel a nyomasztó perceket Anna nővér –, megkérdezte, változott-e a véleményem, és mit tanultam ebből az esetből. Mondtam, hogy semmit. Elkezdett velem kiabálni, hogy mit képzelek, vallásos ember márpedig nem lesz pedagógus Magyarországon. Biztos voltam benne, hogy nem vesznek vissza, de két hét múlva jött a levél, hogy mégis. Emberi síkon bizonyosan Flóra néninek köszönhettem.” A gyógypedagógus, pszichológus Kozmutza Flóráról, Illyés Gyula feleségéről van szó, akihez valaha József Attila is szerelmes verseket írt. Kozmutza Flóra, aki a gyógypedagógiai főiskolának előbb tanára, majd 1972-ben főigazgatója lett, megnövekedett befolyását latba vetve elérte, hogy Fehér Anna öt év után visszakerüljön a felsőoktatásba.

Anna nővér 1978-ban végül az Erzsébet-apácáknál tett – az elnyomatáshoz illő módon titkos – fogadalmat. Addigra már végzett tanárként a Vakok Iskolájában tanított. „Isten annyi mindennel készítette elő, hogy a vakügyben dolgozzam” – vallja. Amikor először a gyógypedagógiai főiskolára jelentkezett, az orvosi alkalmassági vizsgáján azzal engedték át, hogy rövidlátása miatt csak látássérültek tanítására alkalmas. Így került a Vakok Állami Intézetébe gondozónak, majd a Vakok Szövetségébe nyomdai segédmunkásnak. Utóbbi helyen megtanulta a Braille-írást. Fehér Anna elém teszi Lukács evangéliumának egy 1979-ben németföldön nyomtatott, magyar Braille-írásos kötetét. Lékai László bíboros járta ki, hogy kinyomtathassanak ötszáz példányt, és beengedjék az országba a vakok számára. A nyomdai előkészítést Anna nővér végezte. A Braille-írásos magyar Biblia azóta is gyarapszik…

A szerzetesnővér életpályáján fontos dátum 1981, a fogyatékosok nemzetközi éve, amikor a megalkuvásaiért utólag sokat bírált, a kis lépések politikáját valló Lékai bíboros elérte, hogy egyházi fenntartású gyermekotthona lehessen a vakoknak.

Úgy ítélte meg, az egyház a fogyatékosügy felkarolásával tud életjelet adni a lassan enyhülő politikai légkörben. Először a Batthyány térnél, az Aranyhal utcában a jezsuiták volt szenespincéjéből lett fővárosi tanácsi lakást rendelték ki a látás- és mozgássérült gyerekek egyházi ellátására. Induláskor 113 négyzetméteren szorongtak tíz bentlakó és öt bejáró gyermekkel.

Az évtized végén már végképp szűkös volt a lakás, új helyet kerestek. A férőhelygondokra a megoldást George Bush amerikai elnök 1989-es magyarországi látogatása hozta. Barbara Bush – hogy, hogy nem – Anna nővérék gyer­mekotthonába látogatott el. A lakókörülményeket látva férjével mozgósították Mark Palmer nagykövetet, aki segített az Erzsébet-rendi apácának, a „magyar Teréz anyának”. Szólt teniszpartnerének, az egypártrendszer utolsó miniszterelnökének – és Németh Miklós intézkedett. A Fővárosi Tanácstól ingyenes használatra megkapták a régóta üresen álló svábhegyi ingatlant. Felújítását, illetve bővítését az évtizedek folyamán – a magyar állam és a honi katolikus egyház mellett – németországi és svájci karitatív szervezetek, illetve hívek anyagi hozzájárulásaiból fedezték. Jelenleg mintegy hatvanöt, zömében bent lakó gyermeknek és fiatal felnőttnek ad helyet az otthon, s nappali ellátást, illetve 1991 óta iskolát, óvodát is működtet falai között.

Forrás és fotó: mandiner.hu

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Radnai Kinga - asszisztens
Goreczky Tamás - projekt koordinátor
Formanek Tamás - szociális intézményi tanácsadó
Rudan Mária - EM projektvezető
Biró Szilveszter - EM koordinátor
Virág Benedek - zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia -  zarándoktábor szakmai vezető
Schumicky Mária - NEK kapcsolattartó
Tóth Rezeda - NEK asszisztens
Matolcsy János - tanácsadó

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: P. Hortobágyi T. Cirill OSB főapát

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41