Hortobágyi T. Cirill főapát úr a monostori gyógynövénykultúráról tartott előadást a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron. Cikkünk Cirill főapát úr előadásának rövidített, szerkesztett változata.
Napjainkban egyre többen fordulnak bizalommal a természetes gyógymódok és hatóanyagok alkalmazása felé. A Pannonhalmi Főapátság ezt a tendenciát gyógyászati hagyománya felelevenítésével erősíti. Olyan küldetéstudattal teszi mindezt, amelynek célja, hogy a növényvilág gyógyító kincsét főként egészségmegőrző céllal, a fizikai teljesítőképesség fenntartására vagy a természetes védekezőképesség fokozására egyre többen, bátran vegyék igénybe. A monostori gyógyászat igazi titka abban rejlik, hogy a gyógyító szerzetes nem csak a természet erejével számol, hanem a fűben, fában orvosságot alkotó, teremtő Isten erejével is.
Az európai gyógynövénykultúra megteremtésében kiemelkedő szerepet játszottak a monostorok. Szent Benedek a nyugati szerzetesség atyja a Kr.u. 540 körül íródott regulájában a betegek ápolására is kitér. A betegek számára fenntartott külön szoba idővel önálló épületté, kórházzá fejlődött, ahol szerzetesek tevékenykedtek.
A bencés regula elterjesztésében nagy szerepet játszott Nagy Károly uralkodó, aki annyira fontosnak tartotta a szerzeteseket, hogy kulturális és gazdasági központokká emelte a monostorokat. Ő maga is több monostort alapított. Az építkezésekhez reichenaui szerzetesekkel készíttetett tervet, mely később Szent Gallen-i kolostorterv néven vált ismertté. A 820-830 között készült tervezeztben jól kirajzolódik a templom keleti oldalán található kórház, a mellette lévő orvosi lakás, valamint a gyógynövénykert is. Utóbbinál jól megfigyelhető, hogy a tizenhat ágyásra osztott kertben minden gyógynövénynek pontos helye van, nem mindegy ugyanis, hogy melyik növények kerülnek egymás mellé.
A Pannonhalmi Főapátság alapítása után nem sokkal, a többi korabeli európai monostor mintájára szerzetesek által működtetett kórházat tartott fenn a környék betegeinek ellátására. A századokon át megszakítás nélkül működő monostorok óriási tapasztalatot halmoztak fel a gyógyítás terén, melyet könyvekben, receptúrákban jegyeztek le. Rapaics Raymund a Magyar kertek című művében kutatja a szerzetesek kertkultúráját. Az 1658-as könyvtári katalógus tanúsága szerint 36 db. orvosi vonatkozású mű található a könyvtárban. A korai szakkönyvek közül, az 1540-es frankfurti kiadású Dorstenius: Botanikon a legértékesebb. A végéhez kötött számozatlan lapokon receptek, orvosi tanácsok kéziratos feljegyzését találjuk. Aláhúzások, margóra írt bejegyzések igazolják, hogy nap mint nap forgatandó kézikönyvnek tekintették.
A fentmaradt könyvek közül talán Reisch Elek gyógyszerész testvér hagyatéka a legértékesebb. A bajorországi származású, képzett gyógyszerész „Praescriptiones medicae” („Orvosi előírások”) című kézzel írt könyvében több, mint 500 receptet hagyott az utókor számára.
A Pannonhalmán élő bencés szerzetesek a mai napig Reisch Elek receptjei alapján, különböző cégekkel közreműködve készítik termékeiket. A Herbária Zrt. a gyógynövényes teakeverékeket, az Agárdi Pálinkafőzde pedig a gyógynövénykivonatokat tartalmazó likőröket: a bencés keserűlikőrt, a bencés gyógynövénylikőrt és a bencés meggylikőrt gyártja. Ezeken kívül négy gyógynövényes borecet is megtalálható az apátsági termékek boltjában.
A Főapátság gyógynövénykertjében működik az Officina Sancti Martini néven egy saját manufaktúra, ahol az ősi receptek alapján szappanok és kozmetikumok készülnek. Tervezzük olyan gyógyhatású folyékony kozmetikumok és krémek fejlesztését is, amelyeknek gyógyító hatását a kertészetben termesztett levendula, citromfű, zsálya, körömvirág, kamilla és más gyógynövények kivonatai fogják biztosítani.
Várhatóan még sok meglepetést rejt az a munka, amelynek során összevetjük a régi receptek eljárásait, összetevőit, a kolostori gyógyászat tapasztalatát, korunk farmakológiai, toxikológiai, klinikai és fitoanalitikai vizsgálatainak eredményeivel.
Forrás és fotó: pannonhalmifoapatsag.hu
