Látogatás a kismarosi ciszterci nővéreknél

Kismaros
A kismarosi hegyoldalon éppen huszonöt éve tűnik fel egy templomtorony: a ciszterci nővérek Gyümölcsoltó Boldogasszony-templomának tornya, amely vonzza és az ég felé irányítja az arra járók tekintetét. Olgi, Zita és Judit nővér a monostor bejáratánál várnak minket fehér-fekete habitusukban. Rendezett világ, harmonikus épületegyüttes, mosolygó arcok fogadnak. Vámossy Erzsébet írása.

 

A közösség élete a legnehezebb időszakban, az egyházüldözés éveiben kezdődött – idézi fel a múltat Olgi nővér, miközben leülünk a vendégétkezőben. – A szétszóratás idején Tímár Ágnes örökfogadalmas nővér körül alakult meg a rejtve élő közösség 1955-ben, s 1961-ben már tizenketten voltak. Ekkor négyüket bebörtönözték, a többiek pedig állás és lakás nélkül maradtak. A kint lévők a huszonhárom éves Tímár Mónikát választották elöljárójuknak, aki a szívén viselte a közösség szétszakítottságának fájdalmát. (Eredeti neve Schmidt Mónika volt, de hogy a lakásajtón csak a Tímár név szerepeljen, és így Ágnessel testvéreknek tűnjenek, megváltoztatta a vezetéknevét. Végül is testvérek voltak, csak másként…) Mónika kéthavonta látogathatta meg a börtönben lévőket. Naplója tanúsága szerint felajánlotta az életét értük és a közösségért. „A Jóisten meghallgatta ezt, Mónika huszonöt évesen, 1962. december 13-án elhunyt, 1963. március 21-én pedig mindenki kiszabadult amnesztiával… Ez a nap ráadásul a születésnapja volt, és Szent Benedek ünnepe is, akinek a regulája szerint élünk” – mondja Olgi nővér.

A szabadulás után a nővérek kettesével-hármasával szétszéledtek az országban, mert Budapesten együtt maradni veszélyes lett volna. 1966-ban az elöljáró börtönbe került. „Szabadulása után, a hetvenes évek elején kerestünk számára egy csendes, nyugodt helyet. Major Sándor kismarosi plébános szólt nekünk, hogy lenne itt egy eladó telek a domboldalon. Egy kis faházban, később egy nyaraló jellegű házban éltünk. A kezdetekkor havonta gyűltünk össze »országos napra«. Volt, amikor tízen-tizenketten aludtunk harminc négyzetméteren. A fordulat után kezdtünk el építkezni, 1999-re elkészült a templom is, amelyet Fejérdy Tamás tervezett.”

Sokan nem értik a monasztikus életet, hogy mi értelme imádkozni, ugyanabban a monostorban élni egy életen át. Zita nővér elmondja, hogy a szerzetességnek ez az ősi formája már az első századokban kialakult. A monostor szóban rejlő „monosz” azt jelenti: egy. A szerzeteseket a körülöttük élők monakhoszoknak nevezték, de nem azért, mert egyedül éltek, hanem mert egységet tapasztaltak meg bennük Istennel, a teremtett világgal és egymással. Ma is az a vágy él bennünk, hogy az Egyről tanúságot tegyünk a világban. A legfontosabb, hogy vágyat ébresszünk az emberekben az után, aki a Szeretet, és aki képes mindenkit betölteni a szeretetével.”

„A ciszterci renden belül a zirci kongregációba tartozunk, amelybe a dallasi monostor is, hiszen azt a zirci atyák alapították – folytatja Zita nővér. – Egy kongregáción belül férfi és női monostorok is vannak; összetartunk, segítünk egymásnak, ahogyan a Carta Caritatis több mint kilencszáz évvel ezelőtt megfogalmazta. Az igazi szeretet Isten, a felebarát és önmagunk felé irányul.”

„Felelősséget vállalunk egymásért, közösen vállaljuk el ezt az életformát és vele a testvért is” – veszi át a szót Olgi nővér, aki rámutat, mennyire fontos a folyamatos megtérés, és ezzel együtt a testvér felelős szeretete. A ciszterci monostor kezdetektől fogva a szeretet iskolája, ahol az ember megtanulhat szeretni és szeretve lenni – teszi hozzá Judit nővér. – A ciszterci atyák gyakran hangsúlyozzák: nem tudjuk szeretni Istent és a felebarátot, ha önmagunkkal nem vagyunk rendben. Szent Bernát szerint az első ajándék, amit Istentől kapunk, önmagunk vagyunk. Nagyon fontos tehát a helyes önszeretet, az önnevelés és az önismeret. Sokat segít ebben a testvéri közösség. A szerzetes törekvése, hogy egyre inkább krisztusivá váljon, krisztusi módon éljen.”

A monostor napirendjét Zita nővér kezdi ismertetni. „5 óra 10 perckor van az első imádság a templomban. A monasztikus szerzetesség megőrizte a hajnali imádság hagyományát, ami kifejezi a várakozást a Vőlegény, Krisztus visszatérésére. A szerzetesek azért is kelnek korán, hogy könyörögjenek a világért, leesdjék az emberiség számára az adott napra szükséges kegyelmet. Amikor hajnalban kinyitjuk a templomajtót, elénk tárul a világ. A monostor, ahol a természetes és a természetfeletti találkozik, lakott településre nyílik. Szeretnénk az embereket közelebb hozni Istenhez.”

„A közös zsolozsma után egyéni csendes idő következik szentírásolvasással – folytatja Judit nővér. – A reggeli is szilenciumban zajlik. Fél nyolckor van a szentmise reggeli dicsérettel, aztán kezdődik a munka. Mindenki a maga szolgálatát végzi a konyhán, a portán, a könyvtárban, a gazdasági irodában vagy az orvosi rendelőnkben. A déli imaóra után együtt ebédelünk, mint egy nagy család, majd folytatjuk a munkát. Fél öttől lehetőség van olvasásra, egyéni vagy közös tornára, sportra. Az esti dicséret előtti lelkiismeret-vizsgálatban áttekintjük az eltelt napunkat a Jóisten színe előtt. Vacsora után elimádkozzuk a completoriumot, s attól kezdve teljes csend van.”   

Miközben a könyvtár felé tartunk, a folyosón hatalmas tablókat látunk a világszerte elterjedt rendről. Először a scriptoriumba lépünk be, az olvasóterembe. A ciszterciek megőrizték azt a hagyományt, hogy nem a szobájukban olvasnak, hanem a közös olvasóteremben, ahol mindenkinek van egy asztala. „Most tizennégyen élünk Kismaroson, tizenhárman örökfogadalmasok – mondja Judit nővér. – Fogadalmat teszünk az engedelmességre Szent Benedek Regulája szerint, és a stabilitásra, arra, hogy ebben a monostorban és közösségben élünk, valamint életük megjavítására, a szüntelen megtérésre is.” Ha valaki csatlakozni szeretne a közösséghez, hosszabb időt kap az ismerkedésre: fontos tisztázni, hogy mire szól a hivatása. Ha komolyan gondolja, hogy Isten erre az útra hívja, elkezdődik a jelöltidő, ami akár két évig is tarthat. Ezután következik a noviciátus, a szerzetes fehér ruhát kap. Majd ezt követi az egyszerű fogadalom, ami háromszor egy évre szól. Csak az ünnepélyes örökfogadalom nyilvános, erre meghívják a családot, az ismerősöket, a barátokat is.

A nővérekkel kisétálunk a klauzúra kertjébe; néhány lépés után már látszódnak a fák között a kaptárak. Kriszti nővér és Bori nővér a gödöllői agráregyetemen elvégezték a méhészeti tanfolyamot, ők gondoskodnak a több tucatnyi méhcsaládról. „Mindig kerestük, hogy monasztikus szerzetesként, ha már nem külső munkahelyen dolgozunk, milyen értelmes munkát tudnánk végezni” – mondja Judit nővér. A nővérek sorolják, mennyi feladat van a méhekkel, akiktől tanulni is lehet, hiszen bámulatos közösségi életet élnek. A velük való foglalkozás során ugyanakkor azt is megtapasztalhatja az ember, hogy nem ő a természet ura: esős időben a méhek bizony nem repülnek ki nektárt gyűjteni, és így kevesebb lesz a méz.

Miközben erről beszélgetünk, megérkezünk az út mentén épült gyümölcsfeldolgozó manufaktúrához, ahol a Monostori Ízek nevet viselő termékek készülnek. A korszerű üzem 2022-re készült el, de a nővérek már negyven éve foglalkoznak lekvár- és szörpkészítéssel, hiszen ez a terület híres bogyósgyümölcstermő vidék. „Volt egy időszak, amikor a kistermelőktől csak nagyon alacsony áron vették át a gyümölcsöt. Nehézségeiket látva hívást éreztünk arra, hogy segítsünk nekik valahogyan. Most is igyekszünk a környéken megvásárolni az évi tíz tonna gyümölcsöt, amit feldolgozunk.”

Belépünk a hatalmas üzembe, amelynek az egyik falán ez az idézet olvasható Szent Bernáttól: Nem vész el az a munka, ami az örökkévalóban gyökerezik.” Egy másik falon pedig kereszt, amit cseresznyefából készített Fejérdy Gábor doktor, aki feleségével együtt oblátusként kapcsolódik a közösséghez, és a kismarosi mozgásszervi szakrendelő vezető orvosa.

A manufaktúrában egész évben folyik a munka, a nyári gyümölcsökből ugyanis először alapanyag készül, amit hőkezelve nagy üvegekbe töltenek, majd év közben dolgoznak fel. A lekvárokban és szörpökben nincs semmiféle adalékanyag vagy színezék. Az üzemhez egy nagyobb kamra is tartozik, ahol a polcokon üvegekben sorakoznak a gyönyörű színű lekvárok, szörpök és ivólevek, cukormentes változatban is. Az év folyamán először bodzából készítenek szörpöt, majd jön a meggy, a piros ribizli, a fekete ribizli, a sárga- és az őszibarack, a szeder, majd a szőlő, szilva, alma, birsalma, csipkebogyó.

A monostor Gyümölcsoltó Boldogasszonyról kapta a nevét. A nővérek elmondják, hogy sokan kértek tőlük imát gyermekáldásért, de megtalálták őket különféle életvédő közösségek is. Így alakult ki az a küldetésük, hogy a gyermekre várókért, a megfogant magzatokért, az abortuszon átesett anyákért, az emberkereskedelem áldozatainak szabadulásáért és gyógyulásáért, a fiatalok tisztaságáért különösen is könyörögnek. 

Miközben tablókat nézegetünk a gyümölcsfeldolgozás történetéről, felmerül, hogy miért nem viselnek a kismarosi nővérek fátylat. „A börtönévek alatt a nővéreket azzal csúfolták, hogy állandóan kendőt kellett hordaniuk, ha akár csak éjszakára levették, az őrök azonnal rájuk parancsolták. Amikor a fordulat után megkezdhették a szerzetesi életet, a fátyol előhozta ezeket a fájdalmas emlékeket – mondja Olgi nővér. – Súlyos teher volt ez, így engedélyt kaptunk Rómától, hogy ne kelljen fátyolt viselnünk.” Zita nővér elmondja, hogy a habitusukon a kapucni az istengyermekség jele. Zsolozsma és szentmise alatt egy kapucnis liturgikus ruhát is viselnek. A rövid haj praktikus, és egységes megjelenést ad a nővéreknek, továbbá kifejezi az Istennek adottságukat. Így volt ez régen is: a hagyomány szerint, amikor egy lány belépett egy szerzetesrendbe, levágták a haját.

A templom felé indulva szó esik a zsolozsmáról is, amit mindig énekelnek, és többféle hangszerrel kísérnek. „Van egy ajándékba kapott kelta hárfánk, egy bajor eredetű pszaltérionunk, egy tökből készült, észak-afrikai népi hangszerünk, a kora és egy orgonánk” – mondja Zita nővér. A ciszterci liturgikus hagyományból válogatják az antifónákat, a latin szöveget magyarra fordítják, és Olgi nővér igazítja azokat a dallamhoz.

Mielőtt belépünk a templomba, betérünk az alatta lévő terembe. A sarokban néhány polcot helyeztek el, itt árusítják a nővérek a kiváló minőségű helyi termékeiket, melyeket különféle vásárokon, illetve például Pannonhalmán, a zirci Ciszterci Látógatóközpontban, Budapesten az Új Ember könyvesboltban és néhány pékségben is meg lehet vásárolni.

Zita és Judit nővér azt is elmondják, hogyan és miért hozták létre a nővérek a faluban található orvosi rendelőt, amely olyan számukra, mintha a monostor kinyújtott keze lenne. „Amikor a hetvenes években idekerültek a nővérek, az itt élők közül senki nem árulta be őket, pedig többször jártak erre a hatóságok. A fordulat után azon gondolkodtak, hogyan hálálhatnák meg ezt a falunak. Gábor doktor és a közösségünkből a két gyógytornász nővér először a háziorvosi rendelőben, egy kis szobában indítottak hiánypótló ortopédiai és mozgásszervi szakrendelést. Később éppen azt az épületet tudtuk megvásárolni rendelőnek, ahol annak idején málenkij robotra gyűjtötték össze a falubelieket: ami a fájdalom helye volt, az most a gyógyulásé. A rendelőt alapítvány működteti, s az adományokból el tudjuk látni azokat is, akik nem tudnak hozzájárulni a költségekhez. A gyógytorna, az ortopédiai szakrendelés, az ultrahang-diagnosztika és a fizikoterápiás kezelések mellett hamarosan csontsűrűségmérés-vizsgálatra is lehetőség lesz. Olyan emberekhez is eljut így Isten gyógyító szeretete, akik a monostorba nem csöngetnének be.”

A több épületből álló monostorban nem csak a nővérek élnek, a Váci Egyházmegye előkészítő szemináriuma is itt működik. A kispapjelöltek egy évet töltenek itt, Áron atya és Gábor atya segítik őket hivatásuk tisztázásában, elmélyítésében. Sok felnőtt és ifjúsági csoport érkezik lelkigyakorlatra, de a vendégházban otthonra talál az is, aki egyénileg szeretne elvonulni a világtól. A nővérek maguk takarítanak, ezzel is készülve a fogadásukra.

Belépünk a huszonöt évvel ezelőtt felszentelt templomba. Fény, béke, tisztaság, egyszerűség, meghittség fogad. Az átlós elrendezésű központi tér szentélyében Mátyássy László bronzból készült Angyali üdvözlet-szobra látható, a másik oldalon pedig az általa formázott kereszt, amely nem a szenvedő, hanem a halálon győzedelmeskedő, megdicsőült Krisztus békés alakját ábrázolja. A hármas ablakokon egész nap beáramlik a fény. Az egészen egyedi, fából készült fedélszéken – pontosan a szentáldozás helyén – a császárfához kapcsolódnak a tartógerendák, amelyek magukban nem tudnának megállni. Szimbólum ez, amely kifejezi, mit jelent Krisztushoz kapcsolódni.  

Fotó: Merényi Zita

Forrás és további fotók: magyarkurir.hu

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Knáb Judit CJ

titkár: Horváth Sarolta

telefon: +36 20 423 8235

ügyeleti idő:
  hétfő: 9-13
  kedd: 12-16
  szerda: 12-16
  csütörtök: 9-13
  péntek: 9-13

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Goreczky Tamás – projekt koordinátor
Formanek Tamás – szociális intézményi tanácsadó
dr. Kele Mária – EM projekt koordinátor
Nagy-Bozsoky Anna – EM képzési koordinátor
Pallaginé Cseri Sára – EM asszisztens
Füle Gábor – zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia –  zarándoktábor szakmai vezető
Rezsabekné Ördög Szilvia – zarándoktábor asszisztens
Matolcsy János – tanácsadó

 

Az MSZKI tevékenységeinek támogatására adományozott pénzbeli segítséget hálás köszönettel fogadjuk.

Az adományt az MSZKI 10700598-71004781-51100005 számú, CIB Bank Zrt. pénzintézetnél vezetett számlájára tudják utalni. (SWIFT: CIBHHUHB , IBAN: HU72 1070 0598 7100 4781 5110 0005)

A közlemény rovatban kérjük, tüntesse fel, hogy az MSZKI mely tevékenységét szeretné támogatni. (MSZKI munkája, Emberi Méltóság Stratégia, Zarándoktábor, Történeti kutatás, Szociális ellátás koordinációja)

Tájékoztatjuk, hogy az MSZKI nem minősül közhasznú szervezetnek, és az adományról belső egyházjogi személyként tudunk igazolást kiállítani.

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: dr. Németh Emma SSS

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Zsódi Viktor SP

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41