Ugrás a tartalomra
rólunk és tőlünk Hazai
2017. december 24. 8:15
Budapest

Közös pont

Forralt bor, fahéjas mézeskalács, fénybe borult utcák és karácsonyi vásárok. Advent elengedhetetlen kellékei – a világ szerint. Az ünnepre készülve Varga Kapisztrán ferences szerzetes osztotta meg velünk, milyen egyházi „alkotóelemei" vannak, mit jelent számukra és hogyan telik közösségeikben a karácsonyi ünnepkör. 

Ahogy belépek a Margit körút forgatagából a ferences szerzetesrend otthonába, különös világ nyílik meg előttem csendes békességével. Varga Kapisztrán atya egy hatalmas ezüst csillagot tart kezében: büszkén meséli, hogy az 1920-30-as években került rendjükhöz a Jézus születési helyét jelölő betlehemi ereklye. „Istenre nyíló ablakként ünnepeljük adventet, amelynek már a kezdetén a végső célra, Jézus második eljövetelére tekintünk" – kezdi Kapisztrán atya. 

Ezt segítik advent első vasárnapjától a roraték, azaz a hajnali misék is. Eredetileg Szűz Máriát, mint az „Üdvösség hajnalát" köszöntötték az alkalmakkal. Nevét a kezdőénekről – Rorate coeli de super – kapta, ami magyarul azt jelenti: Harmatozzatok egek onnan felülről. „A Krisztus-várás, a virrasztás, az éberség húsbavágó, érzékelhető formája ez, hiszen minden nap korábban kelünk, hogy Istennel indítsuk a napot" – teszi hozzá. A katolikus Mária-kultusszal kapcsolatban kiemeli, hogy a kisdedet karjain tartó édesanya a legősibb isten-ember ábrázolás. „Máriában Jézus édesanyját tiszteljük, egy olyan példaképet, aki viselkedési mintát állít elénk. Jézus testvéreiként a szívünkbe fogadjuk a Megváltót, lelkünkben hordozzuk és jó cselekedeteinkkel világrahozzuk" – fogalmaz.

Az adventi liturgikus időszak színe a lila, a bűnbánat szimbóluma. Ez megjelenik az adventi koszorú három gyertyájában is, a titokzatosságot és várakozást jelképezve, melyet a negyedik, rózsaszínű kedvessége old fel az örvendezés jeleként. „Advent a várakozás és a készülődés ideje, azért tartunk mégis bűnbánatot, hogy az ünnephez megtisztulva jussunk el" – magyarázza Kapisztrán atya. Hasonlóan szép szokás a szent család szálláskeresésének eljátszása. Kilenc estén át összejönnek az ismerősök és befogadják a szent családot jelképező képet, imádkoznak, beszélgetnek, megvendégelik egymást. „A keresztény ember ezzel az Újszövetség nem jól sikerült találkozásait szeretné kicsit helyrehozni, megmutatni, hogy bár egykor nem fogadták be Jézust, most örömmel teszik."

Szóba kerül a betlehemezés, kántálás, madarak röptetése, adventi naptár készítése is, majd újév és vízkereszt hagyományai. Arra is felhívja a figyelmünket, hogy január elseje hagyományosan Jézus nevének ünnepe. „Születésének nyolcadik napja a körülmetélés és a névadás ideje. A karácsony örömét pedig vízkereszt terjeszti ki az újévre" – árulja el az atya, majd eloszlatja azt a tévhitet, hogy hagyományos házszenteléskor a három király kezdőbetűit írják az ajtófélfákra. A CMB betűszó valójában egy áldás, feloldása: Christus Mansionem Benedicat, azaz Krisztus áldja meg ezt házat.

Szenteste a rendházban

Az atya komoly feladatnak tartja az ünnepi hangulat bensőséges megteremtését. „Anélkül, hogy átélnénk, másoknak sem tudjuk személyessé tenni" – vallja. Ezt segíti a közös szentesti vacsora is, amiről megtudjuk, hogy valójában karácsony böjtje, készületi nap volt. Ezért is ettek böjti ételeket, például halat ezen az estén. Kapisztrán atya is követi a szokásokat, halászlét főz, amelyet a templomi programok után közösen fogyasztanak el a rendtársak. A kápolnából énekelve, liturgikus ruhában, tömjénnel, gyertyával és a betlehemi születésbarlang szobormásolatával vonulnak a rendház ebédlőjébe. Közösen imádkoznak, gyertyát gyújtanak szeretteikért, amit énekszóval kísért ajándékozás, virrasztó imaóra, végül éjféli mise követ. „Ez nemcsak szolgálat, ez a mi családunk és életünk" – mondja a katolikus szerzetes.

Testet öltött misztérium

Véleménye szerint a rítusokban ölt testet a természetfeletti találkozások emberi vágya. „Csak meghatározott időben végezhetjük őket, ettől olyan jelentőségteljesek. Belső stabilitást adnak, viszonyítási pontok, amikhez mindig visszatérhetünk" – foglalja össze szerepüket. A képzőművészeti alkotások, a színek, az istentiszteleti rend és a hétköznapi szokások mind a katolikus egyház eszközei, hogy közelebb vigyék híveikhez az evangéliumot. Érthetővé teszik a karácsony misztériumát: az Isten belépett a halandók világába, emberré lett, életünk részévé vált. Nincs elérhetetlen távolságban, hanem osztozik örömünkben és bánatunkban. A karácsony ennek az osztozásnak, a megtestesülésnek az ünnepe. „Az ige testté lőn és közöttünk lakozék folyamatos múltú igealakok tökéletesen fejezik ki, hogy a megtestesülés nem egy lezárult esemény, Krisztus köztünk lakott és azóta is köztünk van" – hangsúlyozza és még hozzáteszi, hogy Krisztus eljövetele, testet öltése a történelmi egyházak hitének közös pontja.

Forrás és fotó: reformatus.hu

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája
1052 Budapest, Piarista köz 1.

(Bejárat a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola felől, 4. emelet)
 

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkársági asszisztens: Pető Éva RSCJ

telefon: (+36 1) 315 1452 vagy
mobil: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

 

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: Dobszay Benedek OFM

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41