Ugrás a tartalomra
normál Hazai
2021. április 8. 10:30
Mindenhol

Húsvét fénye

A kereszténység legnagyobb ünnepe a húsvét, az Isten-ember feltámadásának ünnepe. Ez a nap az Ószövetség választott népének, Izraelnek az egyiptomi rabságból való csodálatos szabadulásának emléknapja. Tizenhárom évszázaddal később, Jézus Krisztus ennek a szabadulásnak emléknapján támadt fel keresztre feszítése után, a lepecsételt és katonákkal őrzött sírból. Prokopp Mária írása.

A Teremtő Isten mindenkit megörvendeztet számos csodával, amelyeket ’szerencsés véletlennek’ szoktunk nevezni. Azután ad olyan helyzeteket, amikor kénytelenek vagyunk kivonulni a világ zajából, és a csendben megérezhetjük, Ady Endréhez hasonlóan, hogy „Mikor a lelkem roskadozva vittem, / Csöndesen és váratlanul / Átölelt az Isten.// Nem harsonával, Hanem jött néma, igaz öleléssel” – Az ilyen pillanatok, napok Isten különlegesen nagy ajándékai.

A művészek és az Isten követésében elkötelezett emberek, akik érzékenyek az anyagi világ felett létező szellemi világ sugallataira, egész földi életüket arra szentelik, hogy továbbadják az átélt, megtapasztalt boldogságot, Isten Országának örömét. S ha ez a két hivatás egy személyben egyesül, mint dr. Kákonyi Asztrik ferences pap, teológiai tanár esetében, akkor az átadott, megjelenített földöntúli üzenet fokozottan hiteles. A családi és a szerzetesi neve mellett szereplő fogalmak tovább erősítik az ő művészi alkotásainak igazságát. A ferences szó arra utal, hogy a Naphimnusz költőjén keresztül kötelezte el magát Istennek. Testvérének tart minden földi teremtményt, s azokkal együtt Isten dicsőítését, imádását tekinti élete céljának. A katolikus pap Isten által meghívott és felszentelt személy, aki az Istentől kapott felhatalmazással megújítja a szentmisében Jézus keresztáldozatát, átváltoztatva a kenyeret és a bort Jézus testévé és vérévé. Asztrik atya teológiai doktorátusa, a szentírástudományt oktató tanári mivolta azt jelzi, hogy az imában szerzett misztikus élmény mellett, a tudomány oldaláról is megközelítette a Világ Urát.

Kákonyi Imre néven, a család nyolcadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1923-ban Kalocsán, a Trianon utáni rendkívül nehéz gazdasági-politikai világban. A jezsuiták híres kalocsai gimnáziumában érettségizett 1942-ben. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán folytatta tanulmányait, de 1944-ban behívták katonának, ahonnan betegen tért haza. Felépülése közben hallotta meg Isten hívását, a háború borzalmai közepette. Nővére, a 15 évvel idősebb Kákonyi Konstantina festőművész, kalocsai nővér révén – aki éppen ezekben az években készítette a budapesti pasaréti ferences templom számára nagyméretű fémdomborításos Ferences rend királynéja szobrát – közelebbről is megismerte a ferences lelkiséget, és felvételét kérte a rendbe. 1949-ben tett szerzetesi örök fogadalmat. Teológiai stúdiumait az 1950. évi, a szerzetesrendek feloszlatásáról határozó kommunista kormányrendelet szakította meg, így a budapesti Központi Szemináriumban fejezte be tanulmányait. 1951-ben szentelték pappá. A doktori fokozatot 1957-ben szentírástudományból szerezte. 1953-tól 1971-ig teológiai tanárként működött Esztergomban, a rend főiskoláján. 1962-ben, már a II. vatikáni zsinat kezdetén, alapító tagja lett az Országos Egyházművészeti Tanácsnak, amely elméletben és gyakorlatban is megindította a templomok liturgikus terének átalakítását a zsinat iránymutatása szerint. Ennek lényegét jelentette, hogy a katolikus templomban kapjon nagyobb hangsúlyt hitünk legfőbb igazsága: a húsvét misztériuma, Jézus Krisztusnak kereszthalála és dicsőséges feltámadása. Ezt jeleníti meg a pap minden szentmisében, ettől kezdve egyetlen, szembemiséző oltáron, a templom szentélyében. A mellékoltárok szerepe ezt követően háttérbe szorult s a szentek tisztelete sem homályosíthatta el többé húsvét titkát!

Az építész szemléletű teológiai doktor, Kákonyi Asztrik az Országos Egyházművészeti Tanács megbízásából nagy lelkesedéssel látott hozzá előbb az esztergomi egyházmegyében, majd az ország egész területén a templomok belső terének átrendezéséhez. Ekkor került kapcsolatba családunkkal, édesanyám, dr. Stengl Marianna, a Keresztény Múzeum művészettörténésze révén, aki ugyancsak aktív tagja volt az Országos Tanácsnak. A munka Farkas Attila, a Keresztény Múzeum egyházi vezetője, Havassy Gyula pilisszentléleki plébános és mások összefogásával indult. A helyszíni szemléken én is gyakran részt vettem, mint az esztergomi Balassa Bálint Múzeum művészettörténésze.
Kákonyi Asztrik atya, akiben gyermekkorától ott élt a művészi tehetség, két idősebb, beérkezett művésztestvére után nem mert képzőművészeti pályára gondolni. Legidősebb testvére, Teréz – Konstantina kalocsai nővér –, 1935-től, a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után, 1947-ig a bajai tanítóképző országos hírű rajztanára volt, ahol többek között Udvardi Erzsébet tanítványára gyakorolt életre szóló befolyást. Konstantina az 1947–1948-as évre, Kodály Zoltán ajánlására, római ösztöndíjban részesült, innen hívták meg az USA Minnesota államába főiskolai tanárnak, ahol ötven éven át elismert kiállító művész volt. Hat évvel idősebb festő- és szobrászművész bátyja, István, a Műegyetem Építészmérnöki Karának művésztanára, a Százados úti Művésztelep megbecsült tagja, lelkes segítője lett öccsének a templomok új, többnyire ötvösművészeti alkotásainak, tabernákulumok, keresztelő kutak, oltár-előlapok, stb. tervezésében és kivitelezésében. Asztrik atya biztos művészi érzékkel és a kortárs nemzetközi egyházművészet tanulmányozásával kezdett hozzá az egyes templomok belső terének tervezéséhez.

Első műve 1962-ben Pilisszentlélek temploma volt. Boldog Özséb esztergomi kanonok a tatárjárás után itt alapította a pálosok szerzetesrendjét. Lemondva rangjáról, összegyűjtötte a Pilis barlangjaiban élő remetéket. Imádkoztak és böjtöltek a hazáért. A mai kis falusi templom, a XIX. században épült, a XIII. századi pálos remeték imahelyének közelében. Asztrik atyát mélyen megihlette az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend imádságos légköre, és dr. Szeifert Ferenc csolnoki plébánossal szentmisék és imádságok tartását kezdték el a romoknál. A Dobogókő hegycsúcsa közeli völgy csodálatos természeti környezetében alakította ki a műtermét, ahol az imában születő mély Isten-kapcsolatában fogantak meg lelkében a templom ma is tündöklő, dinamikus fényvíziói. A Szentlélek kiáradásának ez a több mint hétszáz éve megszentelt kegyhelye a XX. századi hazai liturgikus megújulás bölcsője lett. A szentély keleti főfalát teljesen betölti a Szentlélek izzó vörös-sárga és fehér fénynyalábjainak a Mindenséget átható, körkörös áramlása.

A pilisszentléleki templom példája nyomán sorra hívták Kákonyi Asztrik atyát az ország minden részéről, hogy töltse el a templomukat a húsvét fényének és a pünkösd lelkének sugárzásával. Így a következő huszonnyolc esztendőben Kákonyi Asztrik atya mintegy hetven templomnak tervezte meg új liturgikus belső terét, és festette ki a falakat az Isten Országának boldogságát megjelenítő fényekkel, s tervezte az üvegablakokat, gyakran az oltárt, a szentségházat, a papi székeket, és készítette a keresztút táblaképeit is.

Hatalmas munkásságából említsük itt mindenekelőtt az esztergomi Prímási palota kápolnáját. Az 1880-as évek historizáló stílusában épült palota-kápolna oltárfalán Krisztus életáldozatának megrendítő valóságát segít átélni a művész. A kép alján az emberiség bűneinek sötét tömbjei láthatók, amelyeket eltöröl, megsemmisít a föléjük magasodó, vakító fényességű, hófehér színben és a szeretet izzó vörösében tündöklő Kereszt! Az igehirdetés helyén az ember szívét-lelkét teljesen átalakító isteni üzenet tüzes fényei jelennek meg, amelyek elemi erővel sugározzák Isten örömét szerte a világban.
A szatmári irgalmas nővérek Esztergom-vízivárosi templomának szentélyében a Nyolc boldogság mennyei vízióját az 1970-es években készítette Asztrik atya. Ez a templom akkor az esztergomi szeminárium temploma volt. A fénylő színekkel és a kör Tökéletességet és Végtelenséget jelző formáival megsejteni engedi Isten Országának örömét.
A szentendrei ferences gimnázium kápolnájának szentélyfalán Szent Ferenc mennyei látomását ábrázolja.
Dorog bányatemplomában az oltárfal festménye az Eucharisztia csodáját jeleníti meg. Az alsó részen Jézus emberi életét mutatja be a napi munkával és a kereszthalállal, amely felett diadalmaskodik a feltámadt Üdvözítő mennyei dicsősége. A két részt a tabernákulumban köztünk élő Isten fénye kapcsolja össze.
Húsvét fénye sugárzik továbbá Dusnok, Dusnokpuszta, Bátmonostor, Drávasztára, Nagybajcs, Hodász, Kántorjánosi, Nyírderzs, Mátraháza, Mátraszentimre, Dunaszeg és végül élete utolsó nagy munkájából, a győri Szentlélek-templom szentélyfaláról is.
1971–1972-ben Kákonyi Asztrik New Brunswickban (USA, New Jersey), a magyarok Szent László-templomát újította meg rendtársa, Füzér Julián atya, az akkori plébános meghívására. A század eleji nagyméretű neogótikus, zsúfolt berendezésű templomot a zsinat liturgikus reformja szellemében fénylőbbé, a húsvét fényét jobban sugárzóbbá varázsolta. Itt is fénylőn felragyogtatta Krisztus diadalmas keresztjét a szentély főfalán, míg az üvegablakokon és az oldalfalakon a magyar szenteket jelenítette meg.
2012-ben Keppel Dániel tanár az akkori igazgatóval, Tokár János atyával megalapította az esztergomi ferences gimnázium Kákonyi Asztrik Kortárs Galériáját, amely azóta folyamatosan mutatja be hazánk legjobb keresztény értékrendet valló művészeinek munkásságát a diákság, a szülők és az érdeklődők épülésére.

Forrás és fotó: orszagut.com

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 19050333-1-41

(Bejárat a Piarista Gimnázium felől - Piarista utca 1., 5. emelet)

e-mail küldés

irodavezető: Kiss István fr. Didák OFM

titkár: Pető Éva RSCJ

telefon: +36 20 423 8235 10-16 óra között

kommunikációs munkatárs: Mészáros Anett

könyvelő: Sándor Krisztina

További munkatársak:

Radnai Kinga - asszisztens
Goreczky Tamás - projekt koordinátor
Formanek Tamás - szociális intézményi tanácsadó
Rudan Mária - EM projektvezető
Biró Szilveszter - EM koordinátor
Virág Benedek - zarándoktábor projektvezető
Gáll Zsófia -  zarándoktábor szakmai vezető
Schumicky Mária - NEK kapcsolattartó
Tóth Rezeda - NEK asszisztens
Matolcsy János - tanácsadó

Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciái:

 

Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája (MRK)

elnöke: Lobmayer Ágnes M. Judit SSND

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18064890-1-41

 

Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája (FSZK)

elnöke: P. Hortobágyi T. Cirill OSB főapát

1052 Budapest, Piarista köz 1.

adószám: 18849192-1-41