– Hogyan és miért lépett be a rend a szociális gondoskodás világába?
– A ferencesek vallják: az emberek között élünk, ezért fontos, hogy az embereket segítve legyünk jelen a társadalomban. Szent Ferenc hagyományait követve, de a jelenkor adottságainak megfelelően próbáljuk szolgálni az evangéliumot. A rendszerváltás óta jelen van a rend a szociális gondoskodásban. Minden intézménye kis léptékben kezdte meg a működést, az is jellemző, hogy nem szeretnek egyszerre nagyot lépni. Mindenütt fokozatosan bővültek. Esztergomban például először szerzeteseket fogadtak az intézményben, majd amikor szociális otthonná bővültek, akkortól szerzetesek hozzátartozói, világi papok és külsős jelentkezők is be tudtak kerülni az otthonba. A rend karizmájának fontos része a compassio, az együttérzés a szenvedőkkel. A másik a testvériség eszménye: mindenki testvér, a problémájával együtt. Az idős szerzetes nem kerül ki a közösségből, egy élő, tevékeny közösség része marad.
– Mi jellemzi az intézményeiket?
– Mindenütt fontosnak tartjuk, hogy biztosítsuk a ferences jelenlétet, a szeretet jegyében ehhez hozzátartozik a nagyon jó minőségű ellátás. Mindegyik intézményünk különleges valamilyen szempontból. Az esztergomi házunk egyszerre rendház, kollégium, gimnázium és szociális otthon. Komplexitása kifejezi azt a gondolatot, hogy az ember egész élete Isten ajándéka. A ferencesek minden életkorban, a születéstől a halálig ott szeretnének állni az emberek mellett. Markáns kifejezése ennek, hogy Esztergomban az iskola és az idősotthon, Pasaréten az óvoda és a szociális gondozó van egy épületben. Mindkét intézmény harmincéves évfordulóját ünnepelhette a közelmúltban. Sajátos a gyöngyösi intézményünk, ami húsz éve működik, ehez tudni kell, hogy az autizmus diagnózisa 2000-ben lett elfogadott Magyarországon. Az otthon együtt nőtt a magyar autistaellátással. Komplex ellátást nyújt, van benne iskola, szociális otthon, átmeneti otthon, és 13 éve működik a közeli Karácsondon lakóotthon, ahol tíz fiatalt tudunk befogadni. Itt is arra törekedtünk, hogy teljes választ tudjunk adni a rászoruló családoknak. Fontos kiemelni, hogy jelenleg hatvan család autizmussal élő hozzátartozója mellett állunk ott nap mint nap. Globális megoldást természetesen nem tudunk nyújtani, a ferences rend jelzőfényszerűen tud jelen lenni az ellátásban. Ennél több nemcsak pénzügyileg lehetetlen, hanem a szellemisége miatt nekünk fontos az, hogy a ferences testvérek is benne legyenek.
– Kik és miért választják a ferences otthonokat?
– Sok olyan családnak, akik nálunk helyezik el idős hozzátartozójukat, igényük, hogy ne csak fizikai ellátást kapjon a szerettük, hanem folytathassák a hitéletet is. Az otthonainkban lehetőség van szentmisét hallgatni, gyónni, sőt van hittanóra is. A gondozás mellett komoly ápolási feladatot is végeznek az otthonaink. Emellett biztosítjuk a lelki kísérést, hogy fel tudjanak készülni a nagy útra. Lényegesnek tartom, hogy nem a halálra készülünk, hanem az örök életre. Ez azt jelenti, van cél előttünk, nem az lebeg a szemünk előtt, hogy vége, hanem az, hogy valami új kezdődik, és nagyon fontos az erre való felkészülés.
– Függ-e az egészségi állapottól, hogy ki kerülhet be az otthonba?
– A felvételnek nem feltétele a jelentkező állapotának súlyossága. Feltétel viszont az ápolási szükséglet, amit a háziorvos állapít meg, illetve az intézményvezető is elkészíti az ápolási szükséglet felmérését. Mára nagyon magas az átlagéletkor, és sok lakónk van, akik betegségüket tekintve súlyos állapotban vannak, illetve előrehaladott demenciával élnek.
– Hogyan működik a finanszírozás, mit biztosít az állami normatíva?
– Az 1/2000-es rendelet meghatározza, mit kell tartalmaznia az ellátásnak, de minimális lehetőséget ad szakemberek alkalmazására. A megszabott keretet mi nagyon kevésnek tartjuk, többet akarunk nyújtani. Ezt biztosítja a Ferences Alapítványnak nyújtott minden felajánlás. A szolgálatot az alapítvány támogatásával végezzük. Minden tevékenység nagyban épít az egyéni adományokra, amit ezúton is köszönünk. A másik forma pedig az egy százalékok felajánlása. Belépési összeg a mi házainkban nincs, az ellátásért kérünk térítési díjat. Jelenleg az energiaválság olyan nagy mértékben terhelte meg az otthonokat, hogy komoly gonddá vált a finanszírozás. A tartományfőnökség segíti az otthonokat, de a térítési díjat is emelni kellett. Az egyértelmű volt, hogy a szakmai színvonalból nem akarunk leadni.
– A fiatal szerzetesek mennyire tudnak azonosulni a rend ezen küldetésével, mennyire találják meg a helyüket ebben a szolgálatban?
– A ferences rendben nagyon fontos, hogy minden egységben közösségben éljenek. Ez azt is jelenti, hogy különböző generációk élnek együtt a rend egyes házaiban. Pasaréten például a növendékek rendszeresen részt vesznek a gondozási központ munkájában. Ez fontos része a képzésüknek. Ugyanez mondható el Esztergomról, ahol bejárnak az otthonba, és vannak olyan testvérek is, akik ezt választják munkájuknak. Tehát nemcsak találkoznak a rend ezen szolgálatával, hanem aktív részesei is.
– Mit mutat a tapasztalata, van-e különbség abban, ahogy egy vallásos családban gondoskodnak az idős hozzátartozóról ahhoz képest, ahogy egy nem vallásosban?
– Ezt a kérdést nagyon szeretem. Rossz tapasztalatom van olyan értelemben, hogy a jó keresztény családok általában mindent elkövetnek, erőn felül is, hogy gondoskodjanak az idős hozzátartozóikról. Valahol még mindig a sor végére teszik az idősotthoni ellátást, mert azt egy kicsit bukásként élik meg. De látni kell, hogy – főként a demensellátásban – nagyon sok olyan szituáció van, amit egy család fizikailag nem tud megoldani. Egy ember nem tud napi huszonnégy órában felügyelni egy másik emberre. A legnagyobb gond az, hogy amikor már egyetlen órára sem hagyható magára az idős ember, amikor nem lehet egyedül hagyni a lakásban, mert minden veszélyforrássá válik, csak akkor kezdenek megoldást keresni. Nem bízom abban az otthonápolásban, amikor valakit felfogadnak, aki pénzért vállalja a felügyeletet. Ebből rengeteg zavar van. Azt gondolom, ennél sokkal jobb egy profi ellátás egy bentlakásos intézményben.
– A keresztény család lehet, hogy lelkiismereti kérdésként fogja ezt fel, és közben maga rámegy.
– Igen. Sokkal kevesebb hely van országosan, mint amekkora az igény. Ebben benne van a korfa eltolódása, benne van, hogy tovább élnek az emberek; összetett helyzet, amire nincs megoldás. Azt tudni kell, hogy ma Magyarországon akár a mi otthonunkba, akár más otthonba csak várólistáról lehet bekerülni. Ha nincs a családnak beadott jelentkezése, akkor ez lehetetlen. Nagyon idős emberekről beszélünk, súlyos kórképpel. Stroke, bénulás – ezek olyan problémákat jelentenek egy család számára, amire nincsenek felkészülve. Amikor a kórház azt mondja, hogy már nem lehet kiadni otthonra egyedül, akkor kezdenek őrülten telefonálni, segítséget kérni. A várólistán van egy olyan lehetőség, hogy nem foglalja el a helyet, és azt mondja, még nem akar beköltözni. Akkor a várólistán visszalép. Nem kötelező beköltözni. Minden intézményvezető küzd azzal a problémával, hogy a családok azonnali segítséget kérnek. Amikor sürgős helyzet áll elő, nehezen érti meg a bajba jutott, hogy sorban állás van. Akik ma bekerülnek egy otthonba, azok gyerekei hatvanöt-hetven évesek. A ferences válasz erre az, hogy mi ezeknek a nagyon idős és nagyon bonyolult helyzetben lévő embereknek is próbálunk segítséget nyújtani.
– Hogyan működik az otthonápolás Pasaréten, milyen a rászorultság Budapestnek ebben az elit városrészében?
– Azt szoktam mondani, az elit Pasarét beágyazódik egy elöregedett környezetbe, ahol sok idős és magányos ember él. A fiatal családok, ahogy gyerekeik születnek, elköltöznek, és magukra maradnak az idősek. Olyan Pasarét, mint a falvaink. Ezért nagy szükség van az otthonápolásra. Ez egy csendes munka, kevesen tudnak róla, hogy ezt is végzik a ferencesek. Sőt, a családok sem ismerik ezt a lehetőséget, mely biztosítani tudja, hogy az idős ember otthonában tud maradni, egy gondozó jár hozzá, segítve életvitelét. Az otthonápolás a Covid alatt került reflektorfénybe, amikor az otthonápoló kollégák a teljes időszakban segíteni tudták az idős embereket. Nagyon sokan hálásak voltak nekünk, hogy ezt végig tudtuk vinni, holott komoly eszközigénnyel járt, ami szintén a Ferences Alapítvány támogatásának volt köszönhető. És fenn tudtuk tartani a főzést, az ebédkiszállítást, amit mi a hét hét napján végzünk.
– Különösen megható, amit Kárpátalján felvállal a rend.
– Valóban ki kell emelni ezt az országhatáron túli jelenlétet. Már több mint egy éve tart a háború, de mi töretlenül végezzük a szolgálatunkat. Működik a rehabilitációs központ, ahol a fogyatékossággal élőket fogadjuk, és vannak a szegénykonyháink is, ahova naponta több mint 200 ember jár ebédért. Feketeardón tanodát működtetünk cigány gyerekeknek.
– Hogyan került be a palettába a Kilátó?
– Úgy szoktam fogalmazni, a Kilátó célja, hogy a gyóntatás és lelkivezetés kereteit meghaladó, a lelki egészséget érintő problémákra szakszerű segítséget nyújtson képzett szakemberek bevonásával. Ez a mentálhigiénés és lelkigondozó szolgálat, melyet Budapest több pontján, illetve Szegeden lehet igénybe venni, minden ember előtt nyitva áll, bárki számára elérhető. A szolgálat nagyot szólt a Covid alatt: a járvány kihirdetése után négy nappal már online dolgoztunk, és ezt végig fenntartottuk. Az élet úgy hozta, hogy kollégáink szorultak segítségre. A Covid alatt nagyon sok tragédia tanúi voltak, a traumákat fel kellett dolgozniuk. Bár a szociális területen az életünk, munkánk része a halállal való találkozás, de a járvány során egyszerre sokat kellett feldolgozni. Ez nagyon megterhelte őket. A személyes gondozásból és tevékeny szeretetből fakadóan a kollégák nagyon bevonódnak, komoly kötődés alakul ki ellátott és gondozó között. Aktív a Kilátó, ott is várólista van, akkora az igény a lelki beszélgetésekre.
A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány szociális intézményei
Ferences Szociális Otthon (Esztergom): Engedélyezett férőhelyek száma: 26. Várólistán: 40. Átlagéletkor: 85 év. A lakók magas életkorúak, húsz fő 81–99 év közötti, magas az ápolási szükségletük.
Dorothea Otthon (Kozármisleny): Tartós bentlakásos elhelyezést biztosító idősek otthona. Az engedélyezett férőhelyszám: 49 fő. A várakozók száma: 140 fő. Átlagéletkor: 87,4 év.
Autista Segítő Központ (Gyöngyös): általános iskola (Gyöngyös), szociális intézmény (Fogyatékos Személyek Otthona, Fogyatékos Személyek Gondozóháza), lakóotthon (Karácsond)
Gondviselés Háza (Budapest, Pasarét): étkeztetés napi létszáma hét közben 110–117 fő, hétvégén 70–80 fő. A házi segítségnyújtást 8 gondozó látja el, naponta körülbelül 40 főt. Van nappali ellátás, ez az idősek klubja, engedélyezett létszáma 30 fő. Sok a nagyon idős, a demens gondozott, akik a napi tevékenységben is segítségre szorulnak.
Kilátó: Kilenc éve működik ez a mentálhigiénés és lelkigondozó szolgálat, melyet Budapest több pontján, illetve Szegeden lehet igénybe venni, bárki számára elérhető.
Kárpátalja, Nagyszőlős: Szent Teréz Rehabilitációs Otthon, Szociális-Karitatív Központ. Feketeardó: cigány tanoda, menekültszolgálat.
Szerző: Trauttwein Éva
Fotó: Merényi Zita
Forrás: magyarkurir.hu